A második negyedévvel kapcsolatban jelentős veszteségekről adtak számot Európa legnagyobb légitársaságai, a szakértők szerint azonban könnyen lehet, hogy az ágazat most érte el a mélypontot, a következő negyedév már eredményesebb lesz. Az Air France–KLM páros három hónap alatt 496 millió euró üzemi veszteséget halmozott föl, szemben a tavalyi 217 milliós pozitív eredménnyel. A British Airways 94 millió fontos üzemi veszteséget publikált a tavalyi 35 milliós eredmény után, míg a Lufthansa tavalyi utolsó negyedéves 505 milliós eredménye egy év alatt 52 millió eurós üzemi veszteségbe fordult. 

Visszaeső utasforgalom, javuló kapacitáskihasználtság

A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) adatai szerint az utasforgalomból származó bevétel Európában az első hét hónapban 6,9 százalékkal esett vissza, miközben a személyszállítási kapacitások 4,6 százalékkal csökkentek a megelőző év azonos időszakához képest. A kapacitáskihasználtság január–júliusban átalagosan 74,9 százalék volt, de a második negyedévben folyamatosan javult a mutató 73-ról 82 százalékra. Ezzel párhuzamosan az öreg kontinensen a légi teherforgalom 20,8 százalékkal csökkent.

Stuart James, a Calyon londoni hitelkutatási csoportjának elemzője szerint „tény, hogy a légitársaságoknak rendre az utasszámok komoly csökkenését, az utasok alacsonyabb osztályokra való átvándorlását, az üzemanyagárak emelkedését és a sertésinfluenza potenciális negatív hatását kell elkönyvelniük”. Ugyanakkor egyik tényező sem új jelenség számukra; a nagyobb légitársaságok likviditása folyamatosan és stabilan javult az elmúlt hónapokban, így minden esélyük megvan rá, hogy túléljék a jelenlegi recessziót. Az elkövetkezendő néhány évben jelentős flottaépítések várhatók, emiatt feltehetőleg megnő az eladósodottságok szintje. „Az erős likviditás miatt nem az a kérdés, hogy tönkremegy-e az ágazat, hanem az, hogy kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek” – fogalmaz a Calyon szakértője.

2011-től állhat talpra a légi közlekedési ágazat

Szakértők szerint az utasforgalom 2-3 százalékos és az áruszállítás 10 százalék körüli visszaesését a cégek még képesek kiadáscsökkentéssel és létszámleépítéssel kezelni, de ennél nagyobb visszaesés hosszabb távon már számos légitársaságot bedönthet. Ettől azonban a légi közlekedés idei – ennél nagyobb arányú – visszaesése ellenére sem kell tartani. A Calyon elemzői szerint ugyanis a légi közlekedési ágazat 2010-re egyenesbe jön, majd 2011-től kezdődően 4 százalékot meghaladó növekedést produkálva talpra áll. Ez a növekedés azonban még mindig távol áll majd az aranykortól, hiszen az ágazat teljesítménye 1978-tól 20 éven át átlagosan is 5,3 százalékkal bővült.

A Calyon elemzőinek véleményét támasztják alá a Boeing féléves adatai is. A társaság eredménye a válság ellenére 17 százalékkal, 998 millió dollárra nőtt, igaz elsősorban a hadiipari megrendelések miatt. A Boeingnél a polgári repülőgépek eladása is csak két százalékkal esett vissza, s ez lényegesen kisebb eredményromlás, mint azt a válság mélysége indokolttá tenné. A repülőgép-beszerzés másutt sem állt le, a Ryanair éppen a minap vásárolt 50 új Boeinget 1,9 milliárd euró értékben. 

Óvatosabbak lettek a bankok

A finanszírozásban azonban megjelennek a különbségek a két évvel ezelőttiekhez képest – állítja Molontay Tamás, a Calyon Magyarország vezérigazgatója. Két évvel ezelőtt egy a Ryanairéhez hasonló beszerzést akár egyedül is megoldott volna a Calyon, most azonban csak vezette a hitelező konzorciumot, ténylegesen mindössze a teljes beszerzés felére vállalva kockázatot. A vezérigazgató szerint általában is igaz, hogy a nagy összegű hitelek egyre nagyobb hányadában osztják meg a bankok a kockázatot.

Segítik a repülőgépgyártókat az állami tulajdonban álló exporthitel-biztosítók is. A legtöbb nyugati országban ezek az intézmények állami kézben vannak, és a válság kezelése érdekében rendkívüli módon aktivizálták magukat exportjuk támogatása érdekében. Az importőrök hiteleire hajlandók jó feltételek mellett garanciát vállalni, így olyan vevők is hitelhez juthatnak, ráadásul akár hosszú lejáratú hitelhez is, akik önmagukban nehezebben találnának megfelelő forrást. „Ez a konstrukció egyébként jó lehetőség magyar importőrök számára is, ha nagy értékű berendezéseket, vagy akár szolgáltatásokat szeretnének vásárolni” – hívta fel a figyelmet Molontay Tamás.