szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.

A jelenlegi minimálbér 71 500 forint, amiből összesen 57 814 forintot kap kézhez a dolgozó, aki után 93 666 forint járulékot fizet a munkáltatója. Amennyiben a minimálbér jövőre ezen a szinten maradna, a munkavállaló 2000 forinttal járna jobban és  közel ugyanennyivel volna olcsóbb a foglalkoztatása. Igaz, a minimálbér 7500 forintos  emelésével, jövőre nettó 6414 forinttal keresne többet a munkavállaló, de a munkáltatónak már több mint 9 ezer forinttal lenne drágább - 93666 forint helyett 102 800 forint - egy minimálbéres foglalkoztatása.

A bruttó bér közel 12 százalékos emelése 9,8 százalékkal több kiadást jelentene a munkáltatóknak, arról nem beszélve, hogy a minimálbér emelésének mértéke majd kétszerese a jelenlegi inflációnak - hangsúlyozta a hvg.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő. A jelenlegi 9 százalékos munkanélküliségi ráta mellett közös érdek a foglalkoztatás bővítése, amivel épp ellentétes hatású a minimálbér emelése: a munkaadó ugyanis a járulékcsökkentésen nyert "hasznot" elveszíti a minimálbér emelésével, és a jelenlegi munkaerő megtartása mellett nem lesz plusz erőforrása bővítésre.

Kétszer ennyi kiadása lesz annak a munkaadónak, aki dolgozóit minimálbérért foglalkoztatja, de annak kétszerese, azaz a dupla járulékalap után adózik, függetlenül attól, hogy emelkedik-e a munkavállalaó nettó bére vagy sem - figyelmeztet a szakértő. Aki például most 100 ezer forintot keres, annak a  munkáltatója 143 ezer forintig fizet után a járulékokat, jobban mondva a 100 ezer és a 143 ezer közötti rész után. Jövőre, ha nem emelkedik a dolgozó bruttó bére, vagyis továbbra is csak 100 ezret keres, a minimálbér növekedése miatt, 160 ezerig kellene utána megfizetni az összes járulékot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 17 ezerrel magasabb után kell majd adóznia a munkáltatónak, aki várhatóan majd százszor meggondolja, hogy bejelentse-e dupla járulékalapra a dolgozóját vagy sem.
 
Nem szabad persze azt sem elfelejteni, hogy a minimálbér emelkedésével nő a Start kártyás foglalkoztatottak járulékkedvezmény alapja is, de az is tény, hogy ezáltal a tb -járulék minimum járulékalapja is magasabb lesz, pontosan a minimálbér kétszerese. Összeségében tehát a munkáltatók rosszabbul járnának a minimálbér emelésével, mivel a járulékcsökkentés révén nyert kiadáscsökkentés ugyanannyi lenne, mint amennyivel magasabbak a járulékai a 80 ezer forintos  minimálbérnek.

Az is igaz, hogy munkavállalóknak viszont nem érdekük, hogy ne nőjön a minimálbér. Őket legfeljebb  az vigasztalhatja, hogy 2010-re nő az adójóváírás összege, havi 11 340-ről 15 100 forintra. 2009-ben még csak 63 ezer forintig adómentes a havi jövedelem az adójóváírás révén, 2010-ben már 70 ezer forintig biztosítja az adójóváírás az adómentességet.



HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!