szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar jogrendszer2011. január 1-jével számos újjogintézménnyel gazdagodik.

A magyar jogrendszer
2011. január 1-jével számos új
jogintézménnyel gazdagodik. A
hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv
egyebek mellett bevezeti a bizalmi
vagyonkezelés fogalmát a magyar jogi
gondolkodásba. Ez a jogintézmény
nem más, mint az angolszász jogi
világban nagy karriert befutott trust-ok
átültetése a magyar jogba. Az
átültetés azonban nem egyenlő az
analóg módon történő átvétellel. A
„magyar trust” nem teljes másolata
sem az angolnak, sem pedig más
ország hasonló intézményének,
hanem sokkal inkább egy, a magyar
jogi gondolkodáshoz idomított
jogintézmény.
A bizalmi vagyonkezelés szerkezetét
egy általában hárompólusú jogviszony
adja, amelynek a szereplői a
vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a
kedvezményezett (tilos az ún.
„purpose trust”-ok, vagyis a
kedvezményezett helyett
meghatározott cél javára rendelt
vagyon alapítása). Vagyonrendelő és
kedvezményezett lehet bárki, sőt –
hasonlóan az angol trust-hoz – e kettő
akár meg is egyezhet. A vagyonkezelő
személyét ugyanakkor korlátozza a
törvényhozó. Egy, a jövőben
megalkotásra kerülő kormányrendelet
fogja kijelölni a lehetséges
vagyonkezelők körét. Ezek megfelelő
fedezettel, vagy
felelősségbiztosítással rendelkező
személyek kell, hogy legyenek.
További szigorításként a törvény azt
is előírja, hogy bizalmi
vagyonkezelést csak közokiratba,
illetve ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott
magánokiratba foglalva lehet majd
létrehozni.
Az új Ptk. szabályozása értelmében a
vagyonrendelő által tett egyoldalú
nyilatkozat (a vagyonrendelő
nyilatkozat) alapján a vagyonkezelő
köteles a kedvezményezett javára és
érdekében kezelni a rábízott vagyont.
Ez az egyszerű megbízási
szerződéstől eltérően a vagyonkezelő
saját nevében, tulajdonosként
történik. Az angol jogi megoldáshoz
képest, melyben megoszlik a
tulajdonjog a vagyonkezelő
(proprietary title) és a
kedvezményezett (equitable title)
között, idehaza a vagyonkezelő
tulajdonjoga teljes.
Tulajdonjogi értelemben véve a
vagyonrendelő – a vagyonrendelő
nyilatkozat ellentétes rendelkezése
hiányában – nem rendelkezik
befolyással a kezelt vagyon felett, a
kedvezményezett pedig csak kötelmi
jogi igénnyel léphet fel.
Mindezek ellenére a vagyonkezelő
nem rendelkezhet teljesen belátása
szerint a rábízott vagyonnal.
Korlátozza egyrészről a már említett
kötelmi jogi igény a kedvezményezett
oldaláról, másrészről pedig a
vagyonrendelő nyilatkozat előírásai.
Ha ugyanis nem ennek megfelelően
kezeli a vagyont, végső soron akár a
bíróság is beavatkozhat a megfelelő
vagyonkezelés helyreállítása
érdekében. A vagyonkezelő a halála
esetén sem jogosult rendelkezni a
kezelt vagyonnal, mivel az nem válik
a hagyatéka részévé.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!