Nálunk egyelőre nincsenek sörplázák és kávézócentrumok nyitásával kapcsolatos tervek. Ehelyett viszont már jó ideje vannak például a belvárosban olyan utcák és terek, amelyek számos étteremnek és bárnak adnak otthont. Ilyen például a Liszt Ferenc tér és környéke, és hasonló kínálat várható a hamarosan megnyíló Corvin sétányon is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a belváros meghatározott utcaszakaszai alternatívái lehetnek az úgynevezett tematikus központoknak, hiszen többségük, köztük a Váci utca, nem kizárólag egy profilra épül - hangsúlyozta a hvg.hu-nak Szabó Viktória, a Cushman&Wakefield ingatlantanácsadó cég kiskereskedelmi üzletágvezetője.

A belvárosban sokkal inkább árszínvonal szerint csoportosíthatók az üzletek: az Andrássy úton például jellemzően luxus kategóriájú márkákat kínáló boltokat találunk, neves magyar divattervezők (Tóth Bori, Náray Tamás) Opera környéki szalonjait - mondta a szakember. A Váci utca pedig sokkal inkább a középkategóriás márkák gyűjtőhelye.

© Stiller Ákos

Az alacsonyabb árú "massmarket" márkák elsősorban az olcsóbb bérleti díjak és egyéb járulékos költségek miatt a városon kívüli megoldásokat részesítik előnyben - mondta Varga Ágnes, a GVA Robertson tanácsadó cég  kiskereskedelmi üzletágának vezetője, hozzátéve, jól látszik, hogy a hasonló célcsoportú márkák egy helyszínre koncentrálódnak.

A szintén főleg városon kívül található outlet centereknek viszont  - tette hozzá - épp az a korlátjuk, ami egyben az előnyük is:  máshol a vásárlók nem találnak ilyen árengedményeket. A koncepció lényege ugyanis az, hogy a termékeket a fogyasztói árhoz képest minimum 30 százalékos engedménnyel kínálják az üzletek, de az ilyen, általában kifutó termékekből megfelelő mennyiségű árukészlettel csak az anyacégek rendelkeznek - mutat rá a szakértő. Az árengedmény miatt ráadásul ezeken a termékeken kisebb az árrés, ezért hiába a nagyobb forgalom, a márkák saját maguk ellen dolgoznának, ha a teljes árú termékeket árusító boltok mellett több outlet üzletet is nyitnának. A tanácsadó nemzetközi tapasztalatai szerint egy-egy outlet centernek 150-200 km-es a vonzáskörzete, így azon belül nem érdemes több centert nyitni.

© Gfk

Amennyiben - ártól függetlenül - ragaszkodunk a valóban egy tematikájú plázához, egyelőre kénytelenek vagyunk beérni az építőipari és lakberendezési  bevásárlóközpontokkal, belőlük sincs több egy-kettőnél.

Már egy ideje szó van viszont egy piaci újdonságról, a biatorbágyi  esküvői pláza, hivatalos nevén Just Married Center megnyitásáról. A tematikus bevásárlóközpontot a tervek szerint június elején kezdték volna építeni, ám az építési engedélyt máig nem sikerült megszerezni. Juhász Anna, a beruházó projekt- és értékesítési igazgatója korábban arról tájékoztatta a sajtót, az építési engedélyezés hatósági folyamata még nem zárult le, mivel az átlagos építkezési problémákon túl több, számukra előre nem látható hátráltató tényező merült fel. A Just Married Center nyitása így 2010 tavaszára várható.

A hasonló központok jelenlegi és várható hiánya a magyar piacon Szabó Viktória szerint leginkább a piac kis méretével indokolható, túl azon, hogy az ilyen tematikus plázák egy bizonyos réteget céloznak meg. Ezért nem is várható, hogy a népszerűségük idővel meghaladná a hagyományos bevásárlóközpontokét, hiszen egy bevásárlóközpontban a választék és a sokszínű bérlői összetétel az egyik legfontosabb igény.

© Stiller Ákos

A jelenlegi gazdasági helyzetben számos kiskereskedő lassította, vagy függesztette fel a terjeszkedését, ami viszont a piac visszaesését eredményezte. Az sem véletlen tehát, hogy a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) által nyilvántartott mintegy 350 ezer négyzetméternyi projekttervből egyelőre 90 ezer négyzetméter megvalósulása látszik biztosnak, köztük az idén elkészülő Corvin Atrium és a 2011-es átadású Köki Terminál - hívta fel a figyelmet Balatoniné Kiss Judot, a szervezet főtitkára. (A legnagyobb területű budapesti beruházások között van az Echo Investment által tervezett Mundo, a Duna City, amely mögött a Quaestor Zrt. áll, az R-Co Zrt. kőbányai fejlesztése, valamint a Home Center Zrt. plázája.) A finanszírozási problémák mellett a beruházók azzal is egyre gyakrabban szembesülnek, hogy a bevásárlóközpontok üzlethelyiségeit a korábban megszokottnál  rosszabb feltételekkel  - nemcsak alacsonyabb bérleti díjért, hanem rövidebb időre is - tudják csak bérbe adni. Arról nem beszélve, hogy van olyan bevásárlóközpont, ahol ebben az évben 100-150 üzlethelyiség bérleti szerződése jár le, ami további változásokat idézhet elő, ha a felek nem akarják meghosszabbítani a szerződéseket.

A piaci szereplők, vagyis a beruházók lehetőségeit tovább szűkíti a kereskedők terjeszkedésének felgyorsulása. Jó példa erre a belváros, amely akár a meglévő bevásárlóközpontokból is elvonhat vásárlóerőt a jövőben, egy ilyen folyamathoz azonban egy-két évnél több időre lesz szüksége a piacnak.

Ehhez azonban az MBSZ főtitkára szerint a parkolási nehézségek megoldására, illetve a bérlemények tulajdonjogának rendezésére van szükség. Egyelőre ugyanis a bérlők nem látják át a belvárosban kiadó üzlethelyiségek tulajdonosi viszonyait, és nem lehetnek biztosak abban, hogy 10-15 éves bérleti szerződéseket képesek kötni.