A jelenlegi szabályozás szerint az, akinek személyiségi jogait megsértették, egyéb eszközök mellett nem vagyoni kárának megtérítését követelheti – ezen nem vagyoni kár bizonyítása a gyakorlatban sokszor ütközött nehézségekbe, hiszen azt a károsultnak minden esetben be kellett tudni mutatnia, hogy milyen nem vagyoni jellegű hátrányok érték a jogsértés következményeként.

Az új törvény célja az, hogy feloldja a nem vagyoni kártérítésben rejlő, a bírói gyakorlatban is gondot okozó fogalmi ellentmondást, mely abból adódott, hogy a magyar jogban a vagyoni kár pénzben kifejezhető, összegszerűen kimutatható és a kártérítés összege a bekövetkezett vagyoni hátránynak megfelelő, a nem vagyoni kár viszont pénzben nem határozható meg.

E rendelkezés alapján a bíróság azt vizsgálja majd, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése bekövetkezett-e, illetve hogy a jogsértő magatartása, mulasztása felróható volt-e, a sérelemdíjra való jogosultság megállapításának a jogsértésen túli bármely egyéb hátrány bizonyítottsága viszont nem feltétele.A sérelemdíj mértékét a bíróság a konkrét eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg, nincsenek tehát előre meghatározott összeghatárok vagy más összehasonlítható számszerűsítési módszer a sérelemdíj összegére.

Az új törvény kimondja, hogy a sérelemdíjra irányuló igényt nem lehet átruházni és öröklése is kizárt, tehát a személyhez fűződő jogok érvényesítése – ahogy korábban is – személyhez kötött.Az igény örökölhetőségének kizártsága termé-szetesen nem jelenti azt, hogy a hozzátartozók kegyeleti jogaikat, mint saját személyiségi jogaikat ne gyakorolhatnák. A sérelemdíj a személyiségi jogok teljeskörére alkalmazandó, így a jó hírnév, magán- vagy üzleti titok, vagy a személyes adatok védelmén túl a szellemi alkotásokra, teljesítményekre is vonatkozik.