A kifizető vagy munkáltató? Az adózási fogalmakban járatlanok számára mindkét fogalom zavaros. Egyrészt elég nehéz felfogni azt, hogy mit fizet ki az egyéni vállalkozó a kivétjénél, amikor nem fizet ki magának semmit, másrészt a munkáltató sem fogalma is jóval bővebb, mint amit a kifejezés jelenthetne.

A munkáltató fogalmába azon intézmények, szervek, gazdálkodók tartoznak bele a személyi jövedelemadó előlegének megállapítása kapcsán, amelyek bért fizetnek ki, de kifejezetten ide tartozik még a közreműködő tag is, ha díjazást kap. A bér fogalma se kézenfekvő, itt is vannak célszerűen ide sorolt elemek, mint például a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások, magyarul a táppénz, a GYED és a terhességi-gyermekágyi segély kifizetései is. Munkáltatói minőségben van tehát a társas vállalkozó önmagával szemben, de ugyanilyen státusz vonatkozik a egészségbiztosítási pénztárakra is.

A munkáltatói szerepkör miatt akár a tagi díjazásra, akár a táppénzre vonatkozóan is lehet kérni a családi kedvezmény érvényesítését, amire tapasztalataink szerint az OEP központjában még nincsenek felkészülve. A problémát általában a házastárs, élettárs, vagyis a másik munkáltatón keresztüli nyilatkozattétel okozza, hiszen a rendszer igyekszik kizárni azt, hogy valaki a megosztással több kedvezményt érvényesítsen, mint amire jogalapja van. Bár a törvény automata bírságot is tartalmaz a körülményekről megfeledkező dolgozók számára, mégis a nyilatkozatoltatással már menet közben előzhetőek meg a visszaélések.

Az új szabályok azonban megváltoztattak egy apróságnak tűnő elemet az adóelőleg előírásai között! 2011-től immár nem a jóval tágabb fogalmi körben lévő kifizetőnél, hanem a munkáltatónál lehet csak megosztással családi kedvezményt érvényesíteni, ráadásul, ahol nincs munkáltató, ott megosztás nélkül se lehet kedvezményt érvényesíteni.

A törvény munkáltatói fogalmából pedig ki van zárva az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, az egyéni, vagy szabadfoglalkozású orvos, állatorvos, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, stb., de a választott tisztségviselő is, ha a javadalmazása nem bér. Márpedig a kivét, a tiszteletdíj, a díjazás nem sorolható a bér kategóriájába, így nemcsak az adójóváírás, de a családi kedvezmény se érvényesíthető rá év közben. A családi kedvezmény esetében ugyan év végén az adóbevallásban megnyílik a megosztás, de ott, ahol ezáltal alakul ki jelentős visszaigénylés, ott az adóhatóság ellenőrzést, indokolt esetben pedig akár vagyonosodási vizsgálatot is indíthat.

Elemi érdeke lenne tehát a „csak” kifizetői körben tevékenykedőnek, hogy a nagymértékű, akár gyermekenként 33 ezer forintnyi kedvezményt idejében érvényesítsék, az állam mégis kizárja őket ebből, jelentős év végi többletadminisztrációt és kockázatot okozva a számukra.

Az adózási szabályokat változtató saláta törvény indoklásában csupán ennyi olvasható a rendelkezésről: „A családi kedvezmény megosztásáról tett adóelőleg-nyilatkozat szabályai kis mértékben módosultak, érdemben nem változtak.”

Megkerestük az adóhatóságot, hogy a széles kört érintő módosítást hogyan kezelnék, de ezidáig nem kaptunk választ.

 Ruszin Zsolt
MKOE alelnök