Az energiastratégiát a múlt héten elfogadta ugyan a parlament, de abban egyelőre hiába szerepel hangsúlyosan, hogy a megújuló energiával termelőket az állam ez követően kiemelten támogatja, ha ennek a végrehajtásához szükséges támogatási rendszer (METÁR) nem lép érvénybe, mert nincs még bevezethető állapotban. A zöldenergiás befektetőket ez további kivárásra kényszeríti. Ahogyan többen jelezték: ideje szétnézniük a régióban.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, Hoffmann László állítja, hogy ha a honi energetikai kormányzat késlekedik a kapcsolódó szabályozás és a támogatási rendszer véglegesítésével, valamint a kiserőművi engedélyek kiadásával, akkor a befektetők  el fognak fordulni Magyarországtól.

"Ha pedig ez megtörténik, akkor az áltanos forráshiány miatt a gazdaságélénkítő zöldenergetikai beruházások nem valósulhatnak meg, és veszélybe kerül a nemzetközi kötelezettségek teljesítése is” – mondja Hoffmann László.  Pedig a zöldenergia-beruházások a legkedveltebbek a nemzetközi befektetők körében, mondta Hoffmann a KPMG GreenPower 2011 kutatására hivatkozva.

APREN21 Global Status Report 2011

Szelesek várnak a gigawattra

A  világ villamos energia felhasználásának mintegy 2,5 százalékát fedezik jelenleg a szélerőművek, a tavaly termelésbe állított kapacitások túlnyomó többségét tíz országban állították munkába, köztük toronymagasan Kína a listavezető.

A bővülési potenciált jelzi, hogy a tavalyi 198 GW-hoz képest 2020-ra 850-1000 GW beépített kapacitásról szólnak a prognózisok. A magyarországi szelesek azonban 2006 óta nem kapnak erőműlétesítési lehetőséget a Magyar Energia Hivataltól, s az erre vonatkozó, a meglévő 330 megaWatt mellé újabb 420-at odaítélni hivatott eljárást is több mint egy éve felfüggesztették.

Az újabb kiírás időpontja ma sem ismert, pedig eközben a környező országokban is egyre több megújuló energiaforrásokra alapozott és szélenergetikai fejlesztés történik.

Nyitva maradó kérdések

A szakmai szervezet vezetője szerint a szeptember közepén közzétett új energetikai koncepció alapjaiban jó, de lényeges kérdéseket is nyitva hagy. Az ebből fakadó bizonytalanság pedig több százmilliárd forintnyi befektetés megvalósulását, és az energiaárak stabilitását veszélyezteti.