A tájékoztatás emlékeztet: a törvényjavaslatban egy új élelmiszerfelügyeleti díj kivetését készítik elő a hatósági tevékenység alapfeladatainak ellátási forrásaként. Erre azért került sor, mert a benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint elvonták az élelmiszerbiztonsági hatóság korábbi finanszírozását kiegészítő bevételeket. A MOSZ-nál úgy vélik: ez az intézkedés kiemelten sújtja az évek óta a fennmaradásukért küzdő törvényes keretek között működő állattartókat és kertészeket.

A gazdálkodók jelenleg is jelentős összegeket kénytelenek fizetni a hatósági laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséért - jegyzi meg az agrár-érdekképviselet -, az állat- és növény-egészségügyi eljárások igényléséért, valamint a nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért. A tervezett új intézkedés alapján pedig megkettőződik az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcíme. A megemelt költségek meghaladják a állattenyésztőknél az elviselhetőség határát - teszik hozzá.

A MOSZ szerint nem történt egyeztetés a tervezet kidolgozása során és így diszkriminatív és további feszültségeket gerjesztő rendszer került a törvényjavaslat tervezetébe. A díjfizetés alóli mentesség, illetve az eltérő díjfizetési alap alkalmazása hátrányos megkülönböztetést tartalmaz.

A javaslat alapján a kis- és középvállalkozások - beleértve az egyéni vállalkozásokat is - az árbevételük után kötelesek fizetni. Míg a természetes személyek 8 millió forint bevételig egyáltalán nem fizetnek, de azon felül nem az árbevételük, hanem csak a bevallott jövedelmük után fizetnek.

A bevallási kötelezettség előírása tovább növeli a gazdálkodók adminisztrációs terheit, amit akkor is el kell végezni, ha díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A bevezetésre javasolt díj adójellegét alátámasztja, hogy a tervezet alapján a késedelmi pótlék megállapítása során az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.

Mindez ellentétes a kisadók megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos kormányprogrammal. Az új jogcím alapján kivetett díjfizetés példája a többszöri adóztatásnak, véli az érdekképviselet. Ezt pedig a MOSZ elutasítja. "A tervezett intézkedés jogilag vitatható, erkölcsileg vállalhatatlan és értelmetlen, a gazdálkodók számára anyagilag súlyos következményekkel jár" - tartalmazza a MOSZ közleménye.