„Új lakások vásárlása helyett az emberek egyre inkább meglévő ingatlanjaikat újítják fel, korszerűsítik. A január elsején életbe lépett új kötelezettséggel mind az eladó fél, mind a vevők jól járnak. Kevesen tudják, hogy egy átlagos, 1970-ben épült családi ház energiaigénye évente 250 kWh/m², ami olyan, mintha az autónk 20 liter üzemanyagot fogyasztana 100 km-en, pedig ez viszonylag kis beruházással gyorsan a felére, harmadára csökkenthető” – hangsúlyozza Tibor Dávid, a Masterplast Group vezérigazgatója.

Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. A kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó- és forgalmazó vállalatának felmérése szerint ez még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.

A vállalat felmérése szerint tavaly is folytatódott ez tendencia, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, ez 0,6 cm-es növekedés. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.

Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh négyzetméterenként. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh négyzetméterenként, míg egy passzívház alig 15 kWh-t fogyaszt. A felújítás eredményeként nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.

A leggyakoribb energiamegtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a melegvíz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán mintegy. 40 százalék hőveszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20 százaléka távozhat a lakásból.
A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 centiméter vastag polisztirol szigetelés helyett 12 centiméteres szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10 százalékát jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50 százalékkal nő.