A fűtési költség a magyar ingatlanok 34 százaléka esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21 százalékuknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb idei téli hónapokban.

A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33 százaléka az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, 36 százaléka szigeteléssel, 32 százalékuk a nyílászárók cseréjével, további 32 százalékuk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását – derül ki a Knauf Insulation által készített közvélemény-kutatásból. A kutatásban megkérdezettek 77 százaléka a fűtési költségek csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.

Mivel energiahatékonysági szempontból mindössze ez a 13 százalékos tekinthető korszerű épületnek, a téli hónapokban a megkérdezettek 21,6 százaléka 30.000 forintot meghaladó összegben, 34 százaléka 20 és 30 ezer forint között, 26 százalékuk 10 és 20 ezer forint között költ fűtésre, és mindössze 8 százalékuk fizet e célból kevesebbet, mint 10 ezer forint.

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka tisztában van azzal, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel nagymértékben csökkenthető lenne rezsiköltsége. Ennek ellenére 44 százalékuk semmilyen energiahatékonysági beruházást nem végzett otthonán az elmúlt 5 évben. A fejlesztések az ingatlantulajdonosok több mint kétharmada (75 százalék) esetében anyagi okok miatt maradtak el, pedig mindössze 13 százalékuk elégedett otthona jelenlegi energiahatékonysági állapotával.

Akik végeztek energiahatékonysági fejlesztést az elmúlt 5 évben (56 százalék), elsősorban a fűtésszámla csökkenésére irányították beruházásukat: 73 százalékuk szigetelte ingatlanát, 62 százalékuk a nyílászárókat cserélte ki vagy szigetelte, egy részük pedig a fűtési rendszert korszerűsítette vagy egyedi hőmennyiségmérő órákat szereltetett fel. Otthona környezeti szempontú fenntarthatóságát segítő fejlesztéseket alig a lakosság pár százaléka valósított meg; hőszivattyút a megkérdezettek 3 százaléka, napkollektort 1,4 százalékuk, napelemet pedig mindössze 0,36 százalékuk helyezett üzembe otthonában

A kutatásból kiderült, hogy az ingatlantulajdonosok 73 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen energiahatékonysági beruházást, az esetek több mint harmadában szigetelést. Elsősorban (43 százalék) a családi házban élők tervezik szigetelni otthonukat és lecserélni vagy szigetelni a nyílászárókat, mivel tudják, hogy ezek jó, sokszorosan megtérülő befektetések. A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége a szakértők által igen vékonynak ítélt, 10 cm vastagságú, polisztirol, homlokzati vagy beltéri szigetelésbe ruházna be, amit az is indokol, hogy a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, ezt követően pedig minden, szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

A megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkentését, 51 százalékuk az ingatlan belső hőmérsékletének emelkedését, 36 százalék a környezet kisebb terhelését, 28 százalékuk pedig gyors megtérülést vár az általa megvalósítani tervezett energiahatékonysági fejlesztéstől. Az energiahatékonysági beruházások ezeket a célokat szolgálják, amelyek eléréséhez a Knauf Insulation szerint elengedhetetlen a megfelelő financiális támogatás.