Átlátszó.hu: így működik az építőipari pénzszivattyú

Átlátszó.hu: így működik az építőipari pénzszivattyú

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A gazdaság legrosszabb helyzetben lévő ágazata az építőipar, kiemelkedően magas cégfluktuációval, azaz magas felszámolási és cégalapítási mutatókkal. Ez mindig felveti a vagyonmenekítés lehetőségét, különösen olyan esetben, ahol óriási értékű állami és önkormányzati - tehát közpénzből finanszírozott - projektekre lehet pályázni. Az Átlátszó.hu bemutatja a közpénzek eltérítésének az építőiparban vélelmezett forgatókönyvét.

Csak 2011-ben 4300 építőipari vállalkozással szemben indult felszámolás: ez az ágazat összes cégének közel tíz százaléka. Ezzel szemben közel hatezer új céget alapítottak -  iparági szereplők szerint nem egy esetben az évek óta jól bevált recept szerint a csődbe vitt cégek vezetői a csődbe vitt cég kimentett vagyonából - írja az Átlátszó.hu. A lap szerint Szeviép Zrt. esetében például nemcsak az ügyvezető személye volt azonos a régi és az új cégben, hanem kis különbséggel még a két cégnév is egyezett. Igaz, mára a később alapított „Szeviép 2” is felszámolás alatt áll.

A lap úgy véli, hogy a felszámolások többségének alapvető oka az évtizedes múltra visszatekintő, egyes becslések szerint az iparág éves forgalmához közelítő mértékű körbetartozás. Abban a permanens válságban, ami az ágazatot 2008 óta jellemzi, kevésbé feltűnő egyik-másik különös körülmények közt lezajló vállalati csőd. A Gropius Zrt. például 2010-ben még tízmilliárdos árbevétel mellett 195 milliónyi adózott nyereséget ért el, majd alig egy évvel később már hétmilliárdos fedezetlen kötelezettséggel számolták fel - a könyvelési adatok alapján ezt tehát tíz hónap alatt állították elő - írja az Átlátszó.hu.

©

Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer -mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. De bedőlt a Balusztrád, a Megyeri-hidat építő Ganz Acél, a tavalyelőtt még 4 milliárdos forgalmat bonyolító Sky-Builder vagy a huszonöt éve működő Hérosz Zrt. is. E nagy építőipari csődök többségét hangos botrányok, időnként a tönkrement alvállalkozók tragédiája és megválaszolatlan kérdések tömege kísérte.

Hasonlóképp alakult a tavalyelőtt csődvédelembe menekült Szeviép Zrt. vagyoni helyzete: a vagyonfelügyelő 2010 áprilisában még egyetértőleg nyilatkozott a reorganizáció lehetőségéről, amit a cég állítólagos tízmilliárdos vagyonára alapoztak volna. Néhány hónappal később, mikor megegyezés híján elindult a felszámolási eljárás, a portál szerint az derült ki, hogy a vagyon ennek alig a tizede.

Bár az építőipar teljesítménye tavaly a 2006-os év hatvan százalékára zsugorodott, még mindig ezermilliárd forintos piac ez, többségében állami és önkormányzati megrendelésekkel. Ha van ideális terepe a köz- és magánpénzek eltérítésének, ahol ehhez kapcsolódóan kiemelkedően magas a korrupciós kockázat, akkor a fentebb leírt viszonyok közé került építőipar ilyen. „Elvenni onnét lehet, ahol van produktum. Lehet, hogy az építőiparban több a felszámolás, mint másutt, de amíg az uniós források rendelkezésre állnak, a nagy pénzek itt lesznek” - mondta az Átlátszó.hu-nak a ‘borítékos pénzek’ világát jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrása.

Az építőipari csődök némelyikében olyan hasonló, visszatérő alapvonásokat talált a lap, amelyek alapján megítélésük szerint leírható az a forgatókönyv, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben.

A fizetésképtelenség általában egy nagyberuházás utolsó szakaszában következik be: akkor, amikor a beruházó -az esetek jelentős részében önkormányzat, állami intézmény vagy állami tulajdonú társaság - átutalja a kivitelező fővállalkozó számlájára a szerződött vállalási összeg utolsó részét - írja az Átlátszó.hu. Az alvállalkozók a lap szerint ebben az utolsó utalásban reménykednek, mivel az addig befektetett anyag- és bérköltségeiknek csak egy töredékét kapták meg. Csakhogy a fővállalkozót finanszírozó bank, néha az adóhatóság ekkor - gyakran egy már régebb óta fönnálló követelése alapján - inkasszót tetet a fővállalkozó számlájára - vázolja fel a modellt a portál.

A beruházó általában minimális veszteséggel kerül ki a történetből, sőt, a csőd felé sodródó építőipari vállalkozások nemegyszer a reálisnál alacsonyabb árral pályáznak és nyerik el a tendert, mivel a vezetőik tudják, hogy ez lesz a cég utolsó projektje, így eleve a veszteségre kalkulálnak. Az utolsó projekt esetében a beruházáson keletkező nyereséget a teljes készültség előtti egyik korábbi kifizetésnél realizálják - szól az Átlátszó.hu hipotézise.

Az építőipari csődök forgatókönyvében egy biztosan vesztes szereplői kör van: az alvállalkozóké. Ők nemcsak a befektetett költségeiket, de - amennyiben nem jelentkeznek be újabb súlyos díjak befizetésével a felszámolónál -még a ki nem fizetett számlák áfáját is elbukják.

Nem mellékes következménye e vállalati csődöknek, hogy a dominószerűen bekövetkező bedőlések nyomán alkalmazottak ezrei kerülnek az utcára. Az érintettek becslései szerint csak a Gropius csődje miatt legalább háromezren vesztették el az állásukat.