A jelenlegi fejlesztési ciklusban – azaz 2007 és 2013 között – 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó.

A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem.

A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”

Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.