Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A termelőszövetkezetek szervezése alatt bevitt földeknek az 1993. évi II. törvény alapján történő visszajuttatása során keletkezett osztatlan közös földtulajdon rendezése a tulajdonosok és a magyar állam érdeke is: az önálló birtokok kialakításával ugyanis könnyebb a föld értékesítése és hasznosítása, valamint könnyebben igényelhető támogatás a műveléshez. A rendezést ezért egyszerűsített eljárással, megnövelt forrásokkal, valamint a megosztási eljárás finanszírozásával segíti az állam.
Aki élni akar az állami finanszírozás lehetőségével, legkésőbb 2012. június 1-jéig adhatja le a kérelmét a körzeti földhivatal ügyfélszolgálatán. A szabályozás szerint az új, önálló földrészletek területe külterületen 3000, zártkertben 1500 négyzetméternél nem lehet kisebb. Az eljárást egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhetik az érintettek, amely kérhető a körzeti földhivatalnál, vagy letölthető a földhivatalok központi weboldaláról innen vagy innen.
A június 1-jei határidő után kezdődik meg az érintett földterület előzetes felmérése, a központi adatbázisban szereplő ingatlan nyilvántartási adatok és térképi ábrázolások alapján. A megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó eljárást követően megkezdődhet a földrészletek felosztása a kérelmező tulajdonosok részvételével. Az új földterületek kijelölése történhet a kérelmező tulajdonosok közötti egyezséggel, vagy – ha erre nincs lehetőség – sorsolással.
A magyar földbirtokrendszer egyik komoly problémája a rendezetlen tulajdonlás, amely a termelőszövekezetek erőszakos szervezésének máig élő öröksége. A termelőszövetkezetek megszűnésekor összesen közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú földterület keletkezett, amely mintegy 272 ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost jelent. Az osztatlan közös tulajdonban álló földrészletek jogilag forgalomképesek ugyan, de mivel a nagyobb birtokoknak akár 100 vagy több tulajdonosa is lehet, a gyakorlatban csak nehezen értékesíthetőek. Emellett a bérbeadás vagy művelés is komoly nehézségekbe ütközik, amennyiben a föld hasznosításához a nagyszámú tulajdonos beleegyezése szükséges. Az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megosztása feloldja ezeket a problémákat, sőt, megkönnyíti a művelési támogatások igénylését is.
A tulajdonviszonyok rendezése ennek megfelelően az állam és a tulajdonosok közös érdeke, így a nemzeti vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része. Az osztatlan közös földtulajdon rendezését ezért egyszerűsített eljárással és 2012-ben 3 milliárd forint költségvetéssel segíti az állam (az elmúlt 6-7 évben összesen 3,5 milliárd állt rendelkezésre erre a célra). A megnövelt forrásokat többek között az önálló birtokok kialakítására vonatkozó eljárás finanszírozására fordítják.
Az osztatlan közös földtulajdon rendezése várhatóan 2014. április 30-ig lezárul, az Európai Bizottság ugyanis - a bizonytalan tulajdoni viszonyokra is tekintettel – eddig hosszabbította meg a magyarországi mezőgazdasági földterületek külföldi állampolgárok által történő megszerezhetőségére vonatkozó tilalmat. A földmoratórium feloldásáig rendezni kell Magyarországon a birtokviszonyokat.
