A világgazdasági válság magyarországi megjelenése, 2008 ősze óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mint idén májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ezelőtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI (www.gki.hu) által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

Májusban az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozása drámaian, a kereskedelmieké jelentősen, az építőipariaké kissé romlott, csak a szolgáltató vállalatoké nem változott. Az ipari bizalmi index kéthavi stagnálás után esett nagyot. Egyaránt romlott az elmúlt és következő időszak termelésének és a rendelésállománynak - ezen belül az exportrendeléseknek - a megítélése. Az építőiparban kedvezőtlenebb lett az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is.

A kereskedelmi bizalmi index az áprilisi kismértékű csökkenést követően májusban jelentősen esett. Főleg az eladási pozíció megítélése romlott, a rendelések várható alakulásáról és a készletszintről alkotott vélemény kevésbé. Májusban csak a szolgáltató cégek bizalmi indexe nem lett rosszabb. (Egyébként a messze legpesszimistább ágazat, az építőipar után ez a második, legkedvezőtlenebb kilátásokat érzékelő ágazat.) A szolgáltató cégek az üzletmenet valamivel kedvezőbbé válása mellett várható forgalmukat kissé rosszabbnak érezték.

A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az árváltoztatási törekvések is dekonjunktúrára utalnak. Az iparban és a kereskedelemben visszafogottabb lett az áremelési szándék, az építőiparban pedig gyengült ugyan a deflációs félelem, de az árcsökkenést előrevetítők továbbra is többségben vannak az áremelésre készülőkkel szemben. Májusban már a szolgáltató cégek körében is az árcsökkenést tervezők voltak némi többségben. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság helyzetének megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is érezhetően kedvezőtlenebb lett.