szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar vállalatok árbevételük 3,5 százalékáról gyakorlatilag lemondanak, szinte tényként kezelik, hogy a behajthatatlan követelések miatt ennyivel kevesebb bevételhez jutnak. Leginkább az állami szféra tartózkodik a fizetéstől.

 Az Intrum Justitia-cégcsoport 2012-es Európai fizetési kockázati index felmérése szerint Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok leírási vesztesége 2,7 százalékról 3,5 százalékra nőtt az elmúlt három évben – írja a Napi Gazdaság Online. Ez az arány kiugróan magas a kelet-közép-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában − mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.

A magyarországi fizetési kockázati index 2005 óta emelkedik, 2012-ben 170-es értéket mutatott, ami a balkáni országok szintjének felel meg. A legkisebb kockázatot a skandináv országok jelentik számlafizetés szempontjából (101−139), míg Franciaország, Németország és Svájc közepes kockázatot hordoz (140−149), Olaszországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Lettországban magas (160−169), míg régiónkban Magyarország mellett Csehországban és Szlovéniában kiugróan magas kockázattal lehet számolni, ami már beavatkozást igényel (170 feletti értékkel).

A fizetési késedelem az állami, közigazgatási szektorban a legnagyobb, átlag 27 nappal később fizették ki a számlákat tavaly, míg a kereskedelemben 20 nap, a fogyasztók számláinak teljesítésében pedig 14 nap volt az átlagos késedelem. Itthon az alvállalkozói struktúra miatt gyakori, hogy az egyetlen jelentős vevő nem- vagy késve fizetése az egész vállalkozás bedőlésével fenyeget.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!