A legfeljebb 18 perces, inspiráló előadásokat az élet legkülönbözőbb területein foglalatoskodó művészek, vállalkozók, kalandorok és kutatók tartották. Az Uránia mozit megtöltő közönség halhatott víz alatt alkotó szobrászról, beleláthatott a CERN részecskegyorsító laboratóriumának munkájába, másodkézből átélhette az iraki katonák félelmét, majd beatbox (szájdob) előadáson engedhetett fel, hogy aztán kétségbeessen az áltata demokratikusnak képzelt világa elnyomó gépezetének működésén, de végül megnyugodjon az öregedés ellenszerének megoldó kulcsával kezében.

Az egész napos program több részből állt, délelőtt a „felfedezés” témakörében zajlottak előadások. Ezek közé tartozott Paul Lacourbe, a CEU szervezeti hálózatok menedzsmentjével foglalkozó egyetemi docense, az új selyemút című prezentációja, amelyben hazája, Kína múltjáról és jelenéről elmélkedett, felvázolva Kína új kereskedelem ellátási hálózatainak jövőbeni térképét, ami immáron nem egy útvonalat jelöl, mint annak idején, hanem inkább egy nagyváros metrótérképére emlékeztet. Kínai kulturális kalandjairól számolt be Joey Ellis képzőművész is. Az előadások változatosságát jól mutatja, hogy miután Benjamin Allanach a University of Cambridge elméleti fizika professzora, bemutatta a CERN európai részecskefizikai laboratóriumának munkáját, Bartha Márk lépett színpadra, aki beatbox (szájdob) mutatványával nyerte el a hallgatóság tetszését.

A Prima Primissima díjas újságíró, Al Ghaoui Hesna az iraki katonai dzsipekben eltöltött adrenalintól terhes kalandjairól számolt be, ahol megtanulta félelmét üzemanyaggá alakítani, hogy híradási munkájával segítsen azokon, akik még jobban félnek. Az első blokk záróelőadásaként Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója osztotta meg gyermekneveléssel kapcsolatos gondolatait.

A második felvonásban Sárvári György, a Neosys Szervezetfejlesztő és Tanácsadó cég ügyvezetője - aki meghatározója Magyarországon a coaching szakmai kialakulásának - kezdte a „sématörést”. Tanácsadóként számos cégnél dolgozott itthon és külföldön, valamint tanított több egyetemen a coaching elméletéről, a szervezetfejlesztésről és a tapasztalati tanulásról. Véleménye szerint életünk 99 százaléka séma, ami sok mindenben hasznára válik az embernek, például nem kell a sötétben keresnie a lámpakapcsolót. De egy százalékban jönnek el életünk kiemelt pillanatai, amikor eldől, hogy meghalunk vagy életben maradunk, hogy ki tudunk-e lépni a megszokott közegből, vagy belefulladunk a megszokásba.

Aubrey de Grey, az öregedés ellen küzdő SENS Alapítvány kutatási igazgatója elmondta, hogy az öregedés lelassítása sokkal nehezebb feladat, mint a megfiatalítás maga. Ahhoz, hogy a sejtek öregedését megakadályozzuk, egy rendkívül összetett rendszerbe kell beavatkozni, ami lehet, hogy nagyobb károkozással jár, mint eredménnyel. Ennél sokkal egyszerűbb a sejtek cseréje. Az általa folytatott kutatások azt igazolják, hogy ez lehetséges. Olyannyira, hogy szerinte az első ember, aki ezer évig fog élni már köztünk van, így elképzelhető, hogy adott esetben a 3013-as TEDx előadáson már túlzás nélkül használhatják majd az ezer éve nem láttalak kifejezést.

Erőss Zsolt hegymászó a folytatásban feltárta lába elvesztése utáni gyors rehabilitációjának titkát, ami nem más, mint hogy a felépüléshez világos és határozott célkitűzésre van szükség. Így sikerült kilencedik alkalommal is műlábbal megmásznia a Himaláját. A rendkívüli teljesítmény után Nermeen Shaikh televíziós újságíró, a New York-i független napi hírműsor, a Democracy Now! heti műsorvezetője hívta föl a figyelmet a demokratikus rendszerek fekélyeire. Az Iraki háború tíz éves évfordulója kapcsán elmondta, hogy ez nem csak egy ország katonai megszállásának évfordulója, hanem az ez elleni valaha volt legnagyobb tüntetéssorozaté is, ami teljességgel hatástalannak bizonyult. „Mit mond el ez azokról, akik uralkodnak és azokról, akik fölött uralkodnak?” – tette fel a kérdést az újságíró.

Az inspiráló gondolatokat felvonultató előadássorozatot Mányai Csaba egy rövid történettel kezdte, miszerint a 19. század végén New York városvezetése száz éves időtávon a város halálát jósolta, mert az előre láthatóan kiugró növekedésben nem tudták elképzelni mit csinálnak majd a közlekedésre használt lovak ürülékével, ami feltehetően nyakig fog érni. De lám, a technika és az újító gondolatoknak köszönhetően mára egészen mulatságos az akkor végzetesnek tűnő probléma. A későbbiek folyamán azonban az egyik előadó felvetette, olyan problémákat, mint a forgalmi dugók vagy  globális felmelegedés, amihez a New Yorkot megmentő megoldások nagyban hozá járultak.