Az új szabályozás szerint legfeljebb 30 napban kell meghatározni a számlafizetési határidőt, amitől abban az esetben lehet eltérni és maximálisan 60 napban megállapítani, ha azt a szerződés jellege indokolja. A Bisnode üzleti információszolgáltató fizetési tapasztalat program adatai alapján ugyan az átlagos fizetési határidő 28 nap ma Magyarországon, ez azonban átlagos érték, ezért nem ritkák a 30 vagy 60 nap feletti határidők sem a vállalkozások között. Az önkéntességen alapuló fizetési program adataiból az derül ki, hogy 2013-ban eddig a számlák 20,50 százalékánál 30 nap feletti fizetési határidővel kellett kalkulálni, valamint 60 nap feletti határidőt a kibocsátott számlák 5,61 százalékánál szabtak meg. Ezek igen magas arányok, mivel azt jelentik, hogy minden 20. számla az új szabályozás szerint semmis lenne.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt láthatjuk, hogy az átlagos számlafizetési határidő mérsékelten ugyan, de csökkent az országban. Ennek oka, hogy a gazdasági szereplőket egyre nagyobb mértékben sújtották a körbetartozások és megpróbáltak szigorítani a fizetési feltételeken. A szigorítás viszont nem járt pozitív eredménnyel, mivel a fizetési késedelmek a csökkenő határidők mellett megnőttek.

Iparáganként jelentősen eltérnek az átlagos számlafizetési határidők.  A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép és elektronikai termék gyártásában, az építőiparban, a papíriparban, a vegyiparban és a gépiparban kellett számolni 2013 első félében. A fizetési késedelmek viszont nem mindig abban az iparágban a legnagyobbak, ahol hosszú fizetési határidőket is adnak. Az 5 leghosszabb fizetési határidővel jellemezhető iparágon kívül még a mezőgazdaságban, a gumitermék gyártásban, a nem fém és fémalapanyag gyártásban volt a törvényileg maximálisan ideálisnak tartott 30 napnál nagyobb az átlagos fizetési határidő.

A rövidebb fizetési határidő biztosan komolyan fogja érinteni azokat a vállalatokat, amelyek a hosszabb fizetési határidőket működésük olcsó finanszírozására használták. Segíthet azonban azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek eddig kénytelenek voltak elfogadni az akár 90-120 napos fizetési határidőt is.

Az új PTK. módosítás a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat is szigorította, azaz késedelem esetén a jogosult megkaphatja a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő összegben. Érdekes kérdés, hogy a piaci szereplők mennyire mernek majd ezekkel a lehetőségekkel élni, hiszen sok kisvállalat a késedelmi kamatot sem érvényesítette eddig rendszeres partnerei felé. Egy utólagos fizetés engedélyezésekor továbbra is a megelőzés a legfontosabb – mondta Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere. Már a szerződéskötéskor érdemes megvizsgálni a partner megbízhatóságát, fizetőképességét, valamint azt, hogy általában mekkora késéssel egyenlíti ki számláit, és a fizetési feltételeket ez alapján meghatározni. A rövidebb fizetési határidőket eddig a piaci szereplők egyértelműen nagyobb késedelmekkel kompenzálták, ezért erre most is számítania kell a vállalkozásoknak. Fontos tehát felkészülniük, és akár újragondolni követeléseik kezelésével kapcsolatos folyamataikat, mint minden területen itt is a következetesség fontos sikertényező. A megelőzésben kiváló lehetőség a meglévő vagy potenciális partner fizetési tapasztalatainak nyomon követése.

A július 1-jén életbe lépő törvényváltozás a fizetési határidőket biztosan érinteni fogja, segíti a kisebb vállalkozásokat érdekeik érvényesítésében, a fizetési késedelmek csökkentésében játszott szerepe azonban kérdéses. Semmi nem helyettesíti azonban a gazdasági szereplők tudatosságát partnereik megválasztásában, fizetőképességük, fizetési fegyelmük nyomon követésében, és szükség esetén a megfelelő, proaktív lépések következetes megtételében.