szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozó szerve, az Európai Parlament az elmúlt napokban támogatta azt a kompromisszumot, amelyet különböző brüsszeli testületek egyeztetése nyomán terjesztettek a képviselők elé a 2014-2020 közötti időszak költségvetési tervezetéről. A végleges döntés alighanem idén ősszel születik meg a következő középtávú időszak kiadásairól, de az egyik legfontosabb újdonság, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára jelentős támogatásokat különítettek el.

Az EU öt évvel ezelőtt alkotta meg a kisvállalkozásokról szóló jogszabályát, amely a brüsszeli bizottság számára az egyik legfontosabb eszköz a szektor támogatására, ügyeinek kezelésére. A kkv-król tudni, kell, hogy egészen más léptékről van szó, mint amit magyar viszonylatban gondolnánk. Az itthon nagyvállalatoknak számító, több száz főt foglalkoztató cégek is idetartoznak ugyanis. A kkv-k közé az EU-ban az 50-500 fő közötti munkavállalót alkalmazó társaságok sorolhatók, tehát nem a hazai mikrovállalkozások, amelyek 5 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak. 

Ezek a kis- és közepes vállalkozások rendkívül fontosak az európai gazdaság számára, ugyanakkor magas eladósodottságuk aggasztja az unió vezetőit. Ezért hitellehetőségeik javításán dolgoznak. Az európai kis- és közepes vállalkozások ugyanis – ellentétben az amerikaiakkal – elsősorban a hitel- és nem a tőkepiac forrásait veszik igénybe. Ez azt jelenti, hogy nem a tőzsdei bevezetésekre koncentrálnak ezek a cégek, hanem a bankszektor forrásaira próbálnak támaszkodni.

Az EU ezért új direktívákkal, illetve a korábbi direktívák módosításával a bankok hitelezésénél a tőkekövetelményeket igyekszik lazítani, ezzel is bővítve a hitelforrásokat a kkv-k számára. De nemcsak a hitelt, hanem a kockázati tőkebefektetést is elő akarják mozdítani, ezt szolgálja az ilyen tőkealapok új szabályozása. Az EU kkv-kat érintő terveiről és intézkedéseiről Antonio Tajani, az Európai Bizottság olasz alelnöke, az iparérét és a vállalkozásokért felelős EU-biztos beszélt újságíróknak Brüsszelben – még a parlamenti döntés előtt.

Szintén a hitelezés javítását szolgálja az Európai Beruházási Bank tízmilliárd eurós tőkeemelése. Tajani beszélt az újságíróknak az EU CIP-programjáról (Competitiveness and Innovation Framework Programme), amely szintén a kkv-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének feltételeit javítják. 2012 végéig több mint 200 ezer kkv-t támogatott a CIP, méghozzá 12,5 milliárd euró értékben. Ezen kívül az Európai Bizottság 250 innovatív és nagy növekedést produkáló céget 2,2 milliárd eurónyi tőkebefektetéssel támogatott a CIP-en belül.

A CIP-et felváltó új program, a COSME szintén a kkv-k számára áll nyitva. A COSME 2014-2020 között kibővített pénzügyi támogatást képes majd nyújtani a kis- és közepes vállalkozásoknak. Erre előreláthatólag az EU költségvetése 2,3 milliárd eurót tartalmaz majd. A COSME célja a kkv-szektor versenyképességének javítása. Ezt a támogatást – amint azt az EU illetékesei közül többen is hangsúlyozták - nem az innovációra adják, hanem azt szeretnék elérni, hogy az erős nemzetközi versenyben is megállják a helyüket az európai kis- és közepes méretű cégek.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!