A szakértők egy hulladéktelep 763 kilogrammnyi szelektíven gyűjtött papírhulladékát néztek át, amelyből 173 kilogramm bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka marad megsemmisítetlen. A hulladék nagy része, 135 kilogramm 9 vállalattól származott.

A kétszáz magyar kkv megkérdezésével készült kutatás adatai szerint 91 százalékuk elégedett adatai és iratai kezelésével, és nem tart az adatlopástól, 17 százalékukat mégis érte már kár emiatt. A vállalkozások 91 százalékánál vannak bizalmas jellegű dokumentumok, negyedüknél mégsincs semmiféle előírás az iratok kezelésével kapcsolatban.

A kidobott hulladékok közé kerültek például egy tervezőiroda épületrajzi tervei, statikai számításai, alaprajzai, amelyeket ráadásul egy nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú cégnek készítettek. Nagy arányban kerültek elő oktatási intézményektől a hallgatók minden személyes adatát tartalmazó diákigazolvány-igénylők, bizonyítványok, hallgatói szerződések.

A hulladékok között egy ingatlanos cég iratai a tulajdoni lapoktól kezdve az értékbecsléseken át éppúgy megtalálhatóak voltak, mint egy nonprofit kft. uniós pályázati pénzekből megvalósuló projektjének teljes menete, a kifizetésektől a telefonos híváslistákig.

Az irodaházakból származó hulladékok közé kerültek lakossági iratok is, bankszámlakivonatok, szolgáltatói számlák és értesítők, csekkek, adó- és orvosi papírok. Akadt olyan öttagú család, amelynek teljes profilját össze lehetne rakni a róluk fellelt dokumentumok alapján.

A közleményben idézik Halász Bálint információtechnológiával foglalkozó ügyvédet, aki szerint a hulladék között talált iratok jelentős része nemcsak üzleti kémkedésre vagy identitáslopásra ad kiváló lehetőséget, hanem a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hasonló esetben szabott már ki 10 millió forint összegű bírságot, amelyet a bíróság is jóváhagyott - tette hozzá. A személyes iratok hanyag kezelése akár büntetőjogi következményekkel is járhat.

Jövő év márciusától az érintett magánszemélyek ráadásul sérelemdíj formájában is igényt tarthatnak kártérítésre, de a megsemmisítés nélkül kidobott irat illetéktelen kezekbe kerülve anyagi kárt is okozhat - mondta Halász Bálint.