Az elmúlt két évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma. Míg 2011-ben még közel 50 ezer cég alakult, 2012-ben már 40 ezernél kevesebb, 2013-ban pedig csak kicsivel több, mint 34 ezer – derül ki abból az elemzésből, amit a Bisnode csoport készített a gazdaság 2011-2013-as ágazati folyamatairól. Azaz míg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi céglapítások száma nem éri el a 100-at sem. Ráadásul a kft. alapításhoz szükséges megemelt törzstőke sem fog kedvezni az új cégek szaporodásának, ami nem is probléma, mert jelenleg ma Magyarországon közel 560 ezer működő társas vállalkozást jegyeznek, melynek mindössze 20-30 százaléka végez valós gazdasági tevékenységet.

A Magyarországon működő társas vállalkozások száma évről évre nőtt az elmúlt években, bár a növekedés mértéke – egészen a tavalyi évig – egyre kisebb volt, amikor megfordult a trend. Ez volt az első olyan év, amikor év elején már kedvesebb működő vállalkozást regisztráltak, mint az előző év elején. 2014. január 1-jén 0,7 százalékkal kevesebb vállalkozás működött hazánkban, mint 2013 első napján. Korábban az 5-6 százalékos cégszám-növekedés sem volt ritka egy év alatt.

Az egyes iparágak tekintetében azonban vegyesebb kép mutatkozik. Vannak szektorok, ahol szintén csökkent a cégek száma, de néhány iparágban még mindig több vállalkozás tevékenykedik, mint egy évvel korábban. 2013-ban a cégek száma az ipari gép, berendezés, eszköz javítása szektorban, a feldolgozóiparban, az élelmiszergyártásban, a mezőgazdaságban továbbra is 3 százalék felett nőtt. Jelentősen, 2 százalékot meghaladó mértékben csökkent azonban a vállalkozások száma a papíriparban, a nemfém ásványi termék gyártása (azaz üveg, porcelán, cement, kerámia gyártása) terén, a bútorgyártásban és az építőiparban.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A felszámolások és a végelszámolások száma is erősen csökkent 2013-ban, melyek egy részét felváltotta a kényszertörlés. Míg 2012-ben több mint 6000 kényszertörlést indítottak, 2013-ban már közel 23 ezret, azaz majdnem négyszer annyit. Mindeközben a felszámolások éves száma 40 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 60 százalékkal csökkent.  A cégbíróság tehát sok esetben megelőzi a hitelezőket a cég megszűnésének kezdeményezésében, illetve akár a vállalkozások előtt is döntenek annak megszűnéséről.

Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések 

A Bisnode Bedőlési Index mértéke (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) azonban továbbra is jó mutatószám a cégek fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.

2013-ban ennek megfelelően 2,46 százalékos Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk, azaz a cégek közel 2,5 százaléka válik egy éven belül fizetésképtelenné. Ezen kívül a cégek 4,09 százalékát érinti egy év alatt kényszertörlés, ami később akár felszámolásba is átmehet.  Keleti József, a Bisnode Csoport, Country Managere elmondta, hogy ez alapján a fizetésképtelenség lehetősége minden vevőportfólióban jelen van, és amennyiben egy nagyobb megrendelő dől be, súlyos veszteségekkel kell számolni, sőt akár a cég működése is veszélybe kerülhet.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számít hazánkban. Nem volt ez másként 2013-ban sem. A szektor bedőlési aránya jelenleg jóval az átlag felett van, és majdnem eléri a 4,5 százalékos értéket. Kockázatosnak számít még a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, a fafeldolgozás, a bányászat és a gépjármű-kereskedelem is. A logisztika tudott javítani tavalyi helyezetéshez képest, ugyanis 2012-ben még az 5. legkockázatosabb szektor volt, ma pedig már „csak” a nyolcadik. A tavalyi listán 6. volt a bútorgyártás, de 2013-ban már a 12. lett, azaz jelentősen javult a szektor kockázatossága.

Mi várható 2014-ben?

Meglehetősen nehéz megjósolni, hogy mi várható 2014-ben a cégek tekintetében, mivel a tavaszi választások erősen befolyásolhatják a törvénykezés irányait és a cégek gazdasági helyzetét. Ami jelenleg jól látszik, hogy a „hagyományosan kockázatos” szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a listát az építőipar és szálláshely szolgáltatás.

A tavalyi volt az első év, amikor a cégek száma már csökkent. 2014-ben is hasonló, sőt még nagyobb mértékű cégszám-csökkenést várunk, aminek egyik oka a növekvő kényszertörlések száma, a másik oka pedig az, hogy egyre kevesebb az új cégalapítás. A növekvő cégalapítási költségek feltehetően nem növelik idén sem a kft. alapítási kedvet, azaz egyfajta tisztulás várható a cégszerkezetben, így kevesebb működő vállalkozással kell számolnunk, és a kötelezettségeiket elmulasztó cégek is gyorsabban el fognak tűnni.