Honnan és mennyi gáz jöhetne Magyarországra, ha az ukrán krízis miatt kiesne az orosz földgázszállítás? – ezt a kérdést próbálták megválaszolni a Guruló Hordó blog szakértői. A bejegyzésben arra figyelmeztetnek, hogy gyorsan be kellene üzemelni a szlovák összekötő vezetéket, és fel kellene tölteni a jelentős mértékben kiürített gáztárolókat. Ezt követően már nem a gáz elérhetősége lenne a döntő kérdés, hanem annak az ára.

A kieső orosz gáz egy részét Európa LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítmányokkal pótolhatná (Katarból vagy Nigériából, hosszabb távon akár az USA-ból is). Az azonban kérdéses hogyan tudna ez a gáz Magyarországra jutni. Magyarország gázfogyasztása 2013-ban 9,2 milliárd köbméter volt, a hazai termelés 1,8 milliárd köbméter. Így az éves nettó importigény nagyjából 7,4 milliárd köbméter (ez függ az időjárástól is).

A szakértők számba veszi az orosz gázszállítmányok leállása esetén igénybe vehető import útvonalakat is.

Öt ilyen alternatív útvonal van. Az első az osztrák-magyar összekötő vezeték (HAG). Ez egy jelenleg teljesen kihasznált gázvezeték 4 milliárd köbméter/év kapacitással. Ausztriának van összeköttetése Nyugat-Európa, és a szabad kapacitással rendelkező olasz LNG terminálok felé.

A második a szlovák-magyar összekötő vezeték. A kapacitása 5 milliárd köbméter/év, de csak 2015 elejétől indulhat be (ha nincs csúszás). Ezen a csövön jöhet majd északnyugat-európai gáz, vagy később a lengyel LNG terminál importja.

A harmadik a Déli Áramlat lehetne, ha nem csak az oroszok, hanem bárki szállíthatna rajta gázt. Ebben az esetben a gáz visszafelé is áramolhatna a kihasználatlan olasz LNG terminálokból. Viszont ha más gázát is be kell engedni, ez csökkenti az esélyét annak, hogy az oroszok megépítik. A legfrissebb hírek szerint 2017-re hozhat Magyarországra gázt. A kapacitás és a nyomvonal még bizonytalan.

A negyedik lehetőség az adriai gáz Horvátoszágba irányítása és LNG-vel való pótlása Olaszországban. Ahhoz, hogy ez eljusson Magyarországra, szükség lenne még a horvát-magyar határkapacitás kétirányúsítására, ami körülbelül 2 év lenne.

Az ötödik alternatíva a régóta tervezett Adria LNG fogadóterminál megépítése, ami 2-4 évbe telne.

A magyar importigényeket elvileg már a szlovák és az osztrák összekötő is bőven fedezné. Magyarország azonban tovább exportál Horvátország, Szerbia és Románia felé. Ez a mennyiség 2013-ban összesen mintegy 3,4 milliárd köbméter volt. De még a magyar és a balkáni re-export igények összessége is nagy mértékben kielégíthetők a szlovák és az osztrák összekötővel az orosz gáz kiesése esetén is. Feltéve persze, ha a cső másik végén lesz gáz, vagyis működnének a piacok Nyugat-Európában.