A másfél hónapos tárgyalássorozat végén a francia kormány az amerikai óriás javára döntött a német Siemens és a japán Mitsubishi Heavy Industries (MHI) közös ajánlatával szemben. 

A gazdasági miniszter jelezte, hogy a kormány szándéklevelét már elküldte Jeff Immeltnek, a GE elnökének, és ebben részletezte a feltételeket is. Montebourg szerint egy francia-német közös energetikai nagyvállalat létrehozása a Siemens és az Alstom egyesítésével, amely eredetileg az ő terve volt, sértette volna az uniós versenyszabályokat.

A kormány bejelentését követően az Alstom igazgatótanácsának kell kimondani végső szót arról, hogy elfogadja-e a GE ajánlatát a tárgyalások megkezdésére. A GE ajánlata hétfőig van érvényben, az Alstom péntek reggel jelezte, hogy addig meghozza a döntést. 

Ahhoz, hogy a miniszter szavai szerint a kormány érvényesíteni tudja "patrióta éberségét" a francia nagyvállalatban, felvásárolja a jelenleg legnagyobb részvényesnek számító Bouygues 29 százalékos részesedésének kétharmadát, és a húszszázalékos tulajdonrésszel a legfőbb részvényesé válik. Az összeget nem tette közzé egyik fél sem, de a pénteki tőzsdezárás előtti árfolyamok alapján a húszszázalékos részesedés 1,72 milliárd euróba kerülhet. 

A Bouygues 2006-ban az államtól vette meg a 29 százalékos tulajdonrészt.

A kormány által szabott feltételek szerint az energetikai ágazatban az Alstom és a GE 50-50 százalékos tulajdonrésszel közös vállalatot hoz létre a gázturbinák, a vízierőművek és az energiahálózatok divíziójában. A francia kormánynak a cég döntéshozatali folyamatában vétójoga lesz, és megtarthatja a nukleáris fejlesztések szellemi tulajdonát.

Az Alstom látja el ugyanis a francia nukleáris erőműveket gázturbinákkal, ezért Párizs nem venné jó néven, ha az ország szuverenitását érintő szektor amerikai ellenőrzés alá kerülne.

A GE legutóbbi, csütörtökön közzétett ajánlata hasonló megoldást kínált: három közös vállalat létrehozását az Alstommal az energetikai ágazatban, megtartva az eredeti 12,35 milliárd eurós értékű ajánlatot. A GE mintegy ezer új munkahely létrehozását is vállalta a következő három évre, valamint arra is ígéretet tett, hogy a négy energetikai divíziójának székhelyét áthelyezi Franciaországba.