Itt az újabb adócsapás a cégeknek

A reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megnézni, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e !l2– világít rá a lényegre Fekete Zoltán Titusz adómenedzser, az RSM DTM blogjában.

Eszerint a törvény alkalmazásában reklámközzétevő:

• médiaszolgáltatásban Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
• napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat Magyarország területén elérhetővé tevő, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató,
• Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám esetén a sajtótermék kiadója,
• a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
• reklámelhelyezésére szolgáló bármely járművet reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
• a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
• az ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
• az interneten túlnyomórészt magyar nyelven reklámot közzétevő,
• az interneten túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétevő.

A megrendelőnek a törvény augusztus 15-i hatálybalépését követően havi szinten azt kell megvizsgálnia, hogy

• áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul-e?
• fogadott-e be olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?
• rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklámközzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?
• meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?

Mik az egyes pontok gyakorlati teendői?

Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Azonban mindenképpen el kell kérni (elég másolatban is) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni.

Az egyes adókötelezettségek meghatározásakor érdemes körültekintőnek lenni, mert például a reklámadó-törvény alkalmazásában nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem az ingatlan belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is érteni kell.

A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. A törvény hatályba lépését követő első időszakban ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá. Így a visszamenőleges adóztatás tilalma miatt a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez.

Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses teljesítés áfa szerinti teljesítési időpontja.

További részleteket itt lehet olvasni.