Évi tízmilliós utasforgalom, 9 milliárd dolláros bevétel, a harmadik üzleti év végére pedig 260 millió dolláros profit. Ezekkel az ambiciózus számokkal írták le megalapítói a Malév-délibábot, amelyet bő két évig kergettek a magyar nemzeti repülést fel nem adó civilek. Akkor jöttek ugyanis az első hírek, amelyek szerint "már zajlanak az előtárgyalások" az új Malév finanszírozásáról. A lapunk által megkérdezett szakértők már akkor meglehetősen szkeptikusak voltak, s mostanra ez be is érett: végelszámolják, azaz bezárják a 2012. november 5-én 11,77 millió forint jegyzett tőkével Sóskúton bejegyzett Magyar Légiutak a Világra Zrt.-t (MLV-HWA). A társaság anélkül múlt ki, hogy bármit is csinált volna.

A Malév összeomlása után nagy volt a nekibuzdulás, hogy legyen magyar nemzeti légitársaság, több kezdeményezés is indult – elég csak a Sólyom Airways viharvert karrierjére gondolni –, közülük egy volt a már nevében is erősen megmosolyogtató MLV-HWA. A társaságnak egyetlen részvényese volt – lett volna még 25, de nem jegyezték be őket – Csiky László vezető tisztségviselő, aki a három, cégjegyzésre jogosult közül az egyik (a másik kettő igazgatósági tag minőségében jegyezte a céget) – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A cég székhelyét Csiky magán lakcímére jegyezték be.

Csiky amúgy nem ismeretlen a repülős világban, több cégben is érdekelt volt: az évezred elején az Air-Handling földi kiszolgáló cégben, kissé korábban a többek között bolgár és ciprusi tulajdonú A. B. C. Air Hungary charter- és teherszállító társaságban. Mindkét cégről negatív információk voltak ismertek, az Air-Handling – amely pénzügyi adatairól 2009-ben adott le utoljára beszámolót – ellen egy (adóhatósági), az A. B. C. ellen négy végrehajtás is indult, közülük három adóhatósági. Mindemellett volt egy ingatlanos betéti társasági is, amit a cégbíróság felszámolással törölt.

A társaság 2013 áprilisától jó pár európai desztinációt akar megcélozni, míg a végcél, hogy 2014-re hosszú távú járatokon az Egyesült Államokba is el lehessen repülni Pestről. Reményeik szerint az új Malév Budapesten 2500, globálisan pedig további 5 ezer közvetlen álláshelyet teremtene, sőt ha a kapcsolódó vállalkozásokat is hozzávesszük, a légitársaság 90 ezer új munkahely létrehozásában játszhat közre az alapítás körül bábáskodó civil társulás szerint.

E tervekből a jelek szerint semmi sem lett, a társaság kétéves "működése" alatt árbevételre nem tett szert, ebből tavaly azért milliós mérleg szerinti veszteséget sikerült összehozni. Ugyancsak komoly produkció, hogy a társaság ellen a két év alatt két adóhatósági végrehajtási eljárás is indult, amiből arra is lehet következtetni, hogy a nullás adóbevallásokat sem adták be.

Szép terveket formáltak: "Vegyesvállalati formában gondolkodunk: amely országba belépne a magyar cég, ott kisebbségi tulajdonrésszel, kétoldalú megállapodással venne részt az ottani leány- vagy partnervállalatban, így küszöbölve ki a repülési jogokra vonatkozó feltételeket" – fejtette ki a hvg.hu-nak annak idején Lévai Péter, a Civil Társulás az Új Magyar Légitársaságért ügyvivője, aki egyben igazgatósági tagként is jegyezte az "új Malévot". Elmondása szerint az Egyesült Államokban és Afrikában már szervezés alatt állnak ilyen partneri cégek. Arról információnk nincs, csak sejtésünk, hogy ezek a cégek miként állnak.

"A Malév típusú, vízfejű szervezeti struktúrát kiiktatjuk" – ígérte az ügyvivő. Sikerült, amennyiben sem a tulajdonosi struktúrát, sem a cégvezetést nem bonyolították túl. Döntően ázsiai, arab és európai befektetőkkel, pénzintézetekkel tárgyaltak. A budapesti repülőgéppark tekintetében nem tervezték a Malév méretét (a februárban csődbe ment cég 24 géppel üzemelt) meghaladni, az elképzelések szerint a teljes gépszám legfeljebb ennek a kétszerese lehetett volna. A repülési jogokról már akkor sem esett sok szó és bizarrnak tűnt az is, hogy már az első évben nyereséges lenne a társaság.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!