A Generál Future Kft.-t bő 12 millió forint, a Best Life Center Kft-t 2,17 millió forint, a Life Organization Szolgáltató Kft.-t pedig nem egészen 1 millió forint bírság megfizetésére kötelezték. 

A GVH közölte, eljárása során a hivatal többek között azt vizsgálta, hogy a reklámokkal megcélzott fogyasztók a tájékoztatások alapján tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel.

A hivatal a nedoljonbe.hu oldalon azt írta, a fogyasztói csoport tagjai lényegében egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket, autót, lakást vagy más nagy értékű dolgot.

Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.

Az ilyen hirdetésekkel megcélzott fogyasztók jellemzően pénzügyi nehézségekkel küzdenek, nem juthatnak hitelhez. Az átlagosnál kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb helyzetben vannak, így különösen érzékenyen reagálnak a hitelezési lehetőséget kínáló reklámokra - írta a hivatal.

A GVH megállapította, hogy a 2012 szeptemberétől 2013 decemberéig közzétett hirdetésekből nem derült ki egyértelműen, hogy a három érintett vállalkozás fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik, és a kínált konstrukcióban nem nyújt kölcsönt.

Az igényelhető összegek, az időtartamok, a havi részletek megjelenítésével azt a látszatott keltették a reklámok, hogy a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza.

A reklámok nem adtak egyértelmű információkat a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól, például arról, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, előtörlesztés vállalása alapján dől el, hogy az adott hónapban ki juthat vásárlói joghoz, és arról a körülményről, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz - írta a GVH.

A hivatal a bírság kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy "a jogsértő kereskedelmi kommunikációk közzététele időben elhúzódott, a jogsértő reklámok a fogyasztók széles körét érték el, a jogsértő magatartással megcélzott fogyasztói kör részben az átlagosnál sérülékenyebb, és az érintett szolgáltatás bizalmi jellegűnek minősül".