A Fidesz világában nagyon tiszták voltak a politikai és gazdasági viszonyok, előbbiben hosszú ideje megkérdőjelezhetetlen Orbán Viktor totális vezető szerepe, ahogy nem volt ez másképpen a Simicskához köthető gazdasági háttérbirodalomban is: Simicska Lajosék az építőipar és a jobboldali média - Hír TV, Magyar Nemzet, illetve egy másik csoportban Class FM, Heti Válasz, Lánchíd Rádió - mellett az energetikában és az európai uniós fejlesztési források kontrolljában is meghatározó szerepet kaptak. Azonban az egykori kollégiumi szobatársak szembekerültek egymással, ami a párt gazdasági háttérhatalmának átalakulásához vezetett, melynek köszönhetően különböző csoportok erősödhetnek meg. A figyelő végigzongorázta melyik cégek kerülhetnek helyzetbe Simicskáék bukásával.

A gazdasági erőcsoportok közül kiemelkedik Csányi Sándor és Hernádi Zsolt világa, az OTP, a Mol, a Bonafarm és megannyi élelmiszeripari vállalkozás. Miközben a bankokat előszeretettel szorongatja a kormányzat, addig a miniszterelnök és az MLSZ-elnök bankvezér gyakran kedélyesen cseverésznek különböző futballstadionok VIP páholyaiban és újabban mezőgazdasági átadóünnepségeken is.

A különösen Rogánnal jó viszonyt ápoló Andy Vajna a filmipar mellett a szerencsejáték-iparban jutott komoly pozíciókhoz, ráadásul ehhez a baráti körhöz köthető Habony Árpád is, a miniszterelnök mindenhez értő tanácsadója. Az ő befolyási körébe szokás sorolni a Századvég-cégeket, ami már jelentősebb médiával is bír: a Napi Gazdaság mindenképpen hozzájuk kapcsolható, de Vajnán keresztül a TV2-re is lehet befolyásuk.

Fontos gazdasági erőcentrum alakult ki Spéder Zoltán FHB-elnök körül is, hiszen a Magyar Posta, a takarékok, az FHB és a Díjbeszedő-csoport együttesen nagy lehetőségekkel bíró csoport, ráaádásul Spéder érdekkörében tartozik a CEMP is - Index.hu, Napi.hu, InfoRádió,portfolio.hu - , amely fórumok a tulajdonost érintő ügyeket diszkrétebben kezelik, bár semmiképpen sem nevezhetőek politikai szócsőnek.

A Matolcsy György MNB mindeközben óriási összegekkel alapítványokat alapított, irodaházat vásárolt, az elnök unokatestvére, Szemerey Tamás pedig rátette kezét a Növekedési Hitel Bankra. Matolcsyéknak ugyan nincs médiája, bár a figyelő információ szerint a vs.hu portál köthető Szemerey Tamáshoz.

Ugyanakkor nem tudni, melyik lehet az Orbán Viktorhoz közvetlenül becsatornázott gazdasági kör, bár az sejthető, hogy a miniszterelnök legközvetlenebb kapcsolata Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, aki egyre sikeresebb építőipari cégeinek hála, valósággal berobbant a leggazdagabb magyar emberek listáira. Ezt látszik megerősíteni, hogy feltűnően sok közbeszerzést nyer a svájci struktúra mögé bújt nagykőrösi Tief Terra Kft, amely a sok elnyert projekt mellett tőzsdei informatikai cégbe is beszállt, és egy kiváló fekvésű gellérthegyi telket is megszerzett. Ezen a telken pedig Mészáros Lőrinc cége kezdett építkezésbe. A társaság sok közös projekten dolgozik a tiszakécskei Duna Aszfalttal, amely mélyépítő cég mostanában még a Közgépnél is sikeresebbnek tűnik.

Új titánok az építőiparban

A Tief Terra 10 százalék feletti részesedést szerzett a 4iG Nyrt. informatikai társaságban, melynek hamarosan testületei is módosultak. A felügyelőbizottság elnöke október 27-től a kecskeméti Jászberényi Tamás lett, aki a 4iG honlapján olvasható bemutató alapján egy belföldi építőipari cégcsoport gazdasági igazgatója. Az igazgatóságba bekerült a tiszakécskei Polyák József, aki emellett a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft.-ben is van még tisztsége, ahogy a Jászberényi Tamás is Duna Aszfaltos, 2007 szeptembere óta dolgozik a vállalatnál gazdasági koordinációs igazgatóként.

Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fémjelezte cégek gyengülése a Figyelő feltételezése szerint összeköthető a Duna Aszfalt előretörésével, illetve ilyen változás következhet be az informatikában is. Ha ugyanis a Közgép meggyengül, akkor e piacra más magyar hátterű építőipari cég törhet be. Ha pedig a 4iG erősödik, akkor piacot vehet el eddig favorizáltnak tartott informatikai cégektől is. A 4iG-csoport egyetlen év alatt 8,8 milliárdról, 11,7 milliárdra bővült. A Duna Aszfalt a 2011-es 19 milliárd forintos forgalmát 2012-ben 28 milliárdra, majd 2013-ban 54 milliárdra bővítette. Ilyen mértékű növekedés az építőiparban még egy kisebb cégnek is dicséretére válna, de ekkora árbevétel melletti duplázás ritka szép teljesítmény. Ezzel az eredménnyel ugyan még nem előzték meg 2012 legsikeresebb szektorbéli vállalkozását, a Közgépet, de amíg utóbbi 2013-ban két helyet csúszott vissza, addig a Duna Aszfalt két helyet javítva 6. lett.

A vállalat a figyelőnek azzal magyarázta a sikerét, hogy a kormányzat igyekszik helyzetbe hozni a hazai hátterű cégeket, ráadásul a Duna Aszfalt elsőként és egyedüliként épített gumibitumenes utat. A Duna Aszfaltnál – amelynek neve egyébként megtalálható a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatási listáján – sokkal furcsább a német – svájci tulajdonú Tief Terra sikertörténete. A nagykőrösi cég ugyanis szinte kizárólag állami megbízásokból halmozta föl 2010 óta a majdnem 10 milliárdos árbevételét, miközben a cég mögött álló svájci társaságról az ország transzparenciát nem éppen elősegítő törvényei miatt nem sokat tudni, csak azt, hogy még honlapja sincs, csak a cégregiszterekben találhatóak információk rá vonatkozóan, ahol mindössze egy gmailes elérhetőség van megadva. A Tief Terra ugyanakkor nem csak az Új Széchenyi-terv keretében nyert 150 milliós támogatást, de egyedüli indulóként szerezte a fővárosi vagyonkezelő árverésén értékesített gellért-hegyi ingatlant, ahol az építkezés kivitelezője a Mészáros és Mészáros Kft.