A Győr alatt elhelyezkedő Bőny települését elhagyva térünk le az országútról, majd egyre alsóbbrendű, szűk utakon, apró, bádog- és faházas hobbikertek mellett elhaladva érkezünk meg a Farm Tojás Kft. központi telephelyére. Fel is vetődik a kérdés, miként férnek itt el a kamionok, illetve nem esik-e baja a tojásoknak ezeken az útszakaszokon? Mint megtudjuk, korábban inkább a kátyúk nehezítették, hogy a tojások épen kerüljenek a boltok polcaira, de tavaly megjavították az útburkolatot, így ma ez már nem okoz gondot a logisztikában– mondja a hvg.hu-nak Élő Zsolt termelésvezető.

A környezetéből erődként kimagasló modern „tojásgyárba” csak a megfelelő higiéniai előírásokat betartók léphetnek be: miután felöltjük az összes szükséges védőfelszerelést, műtőbe igyekvő sebészorvosra emlékeztető ruházatban és ujjlenyomatos azonosítás után jutunk át az üvegajtón. Egyből megcsapja orrunkat a tojásszag, de egyelőre nem ezzel foglalkozunk: kint beöltöztünk, itt bemosakodunk. Csak utána kezdődik az idegenvezetés. A futószalagok mellett álló dolgozók lopva fel-fel tekintenek, majd folytatják az ismétlődő munkafolyamatokat. Elfoglaltak, mert bár az üzem szinte teljesen gépesített, a maximális kapacitás alapján az óránkénti 150 ezer tojás leválogatásához lankadatlan figyelemre van szükség.

A Farm Tojás központi telephelyén egyébként már régóta nem láttak tyúkot, ide már csak a tojások érkeznek be, majd a szigorú válogatás után az ország különböző hipermarketeinek polcain kötnek ki, többek között a Tesco áruházaiban. A Farm Tojás Kft. a brit áruházlánc magyarországi leányának legnagyobb beszállítója ugyanis, évente 120-130 millió tojás megy át a bőnyi telephelyen – tudjuk meg Élő Zsolttól. Az üzembe több termelő tojásai érkeznek, többek között a Farm Tojás Csoport két leányvállalatától, az Egg-Land Kft.-től és a Biolla Kft.-től. Előbbi 3 baromfitelep működtetésével 350-400 ezer mélyalmos és ketreces tojótyúkkal gazdálkodik, amíg utóbbi mintegy 18 ezer szabadtartásos tojótyúkkal rendelkezik. (Ezek a legnagyobb beszállítók, de vannak egyéni termelők is.)

"Mi ez, valami kiállítás?"

Az üzembe beérkező raklapos tojások QR-kóddal vannak ellátva, így a dolgozók a karjukra erősített leolvasóval egyből azonosítani tudják, milyen méretűek és melyik telephelyről hozták ide. A munka megkönnyítése érdekében a különböző telephelyeken más-más színű tartókat használnak, például a sárga a jánossomorjai, a kék pedig a kismegyeri. Az ember azt gondolná, hogy fenntarthatósági szempontból papírtartókat használnak, de legalább 80 százalékban műanyagtartókban tornyosulnak a tojáshegyek. „Az újrahasznosított papírból készült tartók környezetvédelmi szempontból előnyösebbnek tűnhetnek, de a valóság az, hogy amíg a papírdobozokat csak egyszer lehet felhasználni addig a műanyagot a megfelelő tisztítás után számlálhatatlanszor” – érvel Élő.

A csomagoláskor persze már a papírdobozok dominálnak, amelyből körülbelül 120 különbözőt kapnak a tojások, mérettől, márkától, darabszámtól függően – ez sajátosság a magyar piacon. „Máshol nem bonyolítják ennyire, a külföldi partnereink rendszeresen rácsodálkoznak, hogy mennyi termékkel dolgozunk. Az oroszok például azt hitték, hogy valami termékkiállításra hoztuk az árut. Náluk ugyanis mindössze 3 féle termék van a piacon” – meséli Élő.

A repedtet is hasznosítják

A tojások egy vákuumos emelő segítségével kerülnek a futószalagra, ahol egy gép először ultrahanggal 36-szor „megütögeti” őket, így kiszűrik a túlságosan vékony héjúakat. A tojások – a repedtek is – mennek tovább, egy UV-fényes fertőtlenítés után infravörös fénnyel ellenőrzik őket, majd a hibás, koszos darabokat a gép elirányítja. A törött vagy repedt darabok sem vésznek kárba, a termelésvezetőtől megtudjuk, hogy ezeket – az élelmiszer-biztonsági előírásokat maximálisan betartva – tésztagyárak vásárolják fel.

A tojás méretei, mint a ruhadaraboknál, S-től XL-ig terjednek. Az pedig, hogy egy tojás mekkora, az állat korától függ. A piacra termelő állományok nagyobb részét kitevő úgynevezett tojóhibrid, a termelési időszak – ami jellemzően egy év, utána húsipari feldolgozóknak értékesítik az állatot – elején kis tojást ad, majd egyre nagyobbat. Tápanyag szempontjából nincs különbség a különböző méretű tojások között, mindössze grammban. A tojás sárgájának színe, ahogy a tápanyagtartalom is, attól függ, hogy milyen takarmányt kap az állat. „A szín nem befolyásolja a beltartalmi értéket, minőséget, mindössze attól függ, mennyi karotin kerül a tojó étrendjébe. Ha azt akarják, hogy az sötétsárga legyen, egyszerűen több lucernát és kukoricát adnak a takarmányhoz” – mondja Kertész Tamás, a Farm Tojás ügyvezető igazgatója, eloszlatva azt a tévhitet, hogy a sötétebb tojássárgája az egészséges tojás ismérve.

Mitől kerül ennyibe?

Bár húsvétra a tojások ára valamelyest csökkent, az árképzésben meghatározó változást hozott az a korábbi uniós előírás, melynek értelmében a tyúkokat tartó telepeknek ketrecekeit nagyobb és komfortosabb tárolókra kellett cserélni. Az előírás szerint egy tyúk 750 négyzetcentiméter területre "jogosult", szemben a korábbi 550 négyzetcentivel. Amíg nem volt méretbeli előírás, 350-400 négyzetcenti jutott egy tyúknak. Az új ketrecekben kevesebb tyúk él, többet mozognak, többet esznek, többet is tojnak, de utóbbi nem kompenzálja a beruházással járó többletköltségeket, a korszerűsítés tyúkonként durván 4-5 ezer forintos beruházást igényelt – mondta el korábban a Farm Tojás-csoport vezetője, Kertész Tamás. Egy ekkora volumenű beruházás milliókba kerül, a ketreccseréket 2013 január elsejéig kellett végrehajtani, a termelők 95 százaléka el is végezte a beruházást, aminek költségét részben a tojás fogyasztói árának emelésével kompenzálták, aminek következtében 10 forinttal drágult a tojás.

A Tesco polcokról a vásárlók a leggyakrabban az S kategóriás tojásokat kapkodják le, hiszen ez méreténél fogva olcsóbb, bár ez a tendencia átalakulóban van, és egyre nagyobb az igény az L-es iránt is. A kisebb méretből egyelőre importra szorul az ország, mert a magyar termelők a nagy kereslet miatt nem tudják kiszolgálni az igényeket, miközben a prémium kategóriából exportra  is jut, a Farm Tojás esetében például 5 százalékot külföldön értékesítenek.

A magyar tojásfogyasztást 60-70 százalékban tudják kielégíteni a magyar termelők, a fennmaradó 30-40 százalék EU-tagállamokból érkezik, jellemzően Lengyelországból, Szlovákiából, Lettországból vagy Németországból. Nem is olyan régen, 8-10 éve még önellátó volt Magyarország, de az uniós szabályok bevezetése miatt sokan lehúzták a rolót. Az irányelv értelmében a tyúkokat tartó telepek ketrecekeit nagyobb és komfortosabb tárolókra kellett cserélni, ez azonban komoly beruházást igényelt egy kis megtérülési rátával működő piacon, ezért sokan inkább bedobták a törülközőt.

"Nagyszerű hibridek"

„Termelési paramétereit tekintve a Lohmann Brown Classic jelenleg a világ egyik legjobb hibridje. Korábban tartottunk mást is, de mindegyik képességeit felülmúlja ez a madár” – mondta korábban Kertész Tamás, a Farm Tojás Csoport ügyvezetője. „Legutóbbi ketreces állományunk négy héten át 97 százalék fölötti és 32 héten át 90 százalékot meghaladó teljesítményt produkált. A most csúcsra ért új állomány máris 97 százalék fölött termel. Az éves periódus alatt 340–345 darab tojást tojnak, tojásonként 135 gramm takarmány felhasználásával. Tojása gyönyörű, 60–65 grammos, barna héjú, egyöntetű. A héj még a tojóidőszak végén sem törik” – tájékoztat a cégvezető. A nyugat-magyarországi telephelyű cégnél az istállók hűtöttek, így a nagy melegekben is csak mérsékelt a termelés visszaesése. A német tenyésztésű hibridet Ausztriából és Szlovákiából lehet beszerezni.

Bőnyből követtük a tojásokat, amelyek a Tesco 35 ezer négyzetméteres gyáli frissáru-raktárába kerülnek, ahonnan az ország 209 áruházát látják el. Naponta 170-180 kamion indul innen megrakva. Az áruházláncnak több, mint 1100 magyar beszállítója van, ezek közül a Farm Tojás az, amilyek a finest termékkategóriába tartozó tojásokról gondoskodik. „Ahhoz, hogy valaki saját márkás terméket gyártó beszállító lehessen, több feltételnek is meg kell felelnie” – mondja a gyáli raktárban Reisz Viktor, a Tesco logisztikai központ igazgatója, és hozzáteszi, hogy a partnerekkel kialakított kapcsolatnak túl kell mutatnia a szigorú értelemben vett kereskedelmi kapcsolaton. A partnerségnek magába kell foglalnia a beszállítók képzését és fejlesztését is. Cserébe a Tesco lehetőséget tud biztosítani a magyarországi termelőknek, hogy országos piachoz jussanak. Az áruházlánc az elmúlt évben 114,2 millió tojást értékesített, amely a 2013-as évhez képest több mint 2 százalékos növekedést jelent.

"Nagyon komoly hadserege van a teszkónak"

Ahogy Gyálon leereszkedünk a lépcsőkön az emeleti irodaszintről, és közeledünk a raktárterület bejáratához, úgy érezhetően esik a hőmérséklet: a négy részre osztott terület legnagyobb rekeszében mindössze 1 fok van, itt kezelik a húst, tejtermékeket és efféle árukat. A hangárszerű épületben úgy száguldoznak a targoncák, mint az űrsiklók a Tatuinon, ezért a nagykabát mellé láthatósági mellényt is kapunk. Reisz meg is jegyzi, hogy a havi egy baleset jó aránynak számít, de gyorsan hozzáteszi: haláleset még nem történt. A két hűtött egységet – a másikban 12 fok van, itt a zöldség-gyümölcs található – két kisebb rekesz választja el, ahol a szárazárut tartják, itt a mosógéptől a pingpongasztalig minden előfordul. A tojásokat az épület végében találjuk, a 12 fokos egységben. "Ez az ország napi tojásfogyasztásának egyötöde" – int a logisztikai központ igazgatója a derékmagasságban, kézilabdapálya nagyságú területen felhalmozott tojások felé, ugyanis a Tesco a kiskereskedelmi forgalom közel 20 százalékát bonyolítja.

Az áruházláncnak a gyáli raktáron kívül még 5 kisebb átrakóraktára van, de ezek mind logisztikai céllal üzemelnek, a raktározást gyakorlatilag az üzletek polcain végzik. Az olyan friss áruk esetében, mint a tojás, az üzletben felmerülő igénytől az áru polcra kerüléséig mindössze 48 óra telik el, ahogy Reisz fogalmaz, "a raktár egyenlő a beszállítóval". A raktározás költségei helyett ők inkább a logisztikát fejlesztették odáig, hogy azonnal reagálni tudjanak. Példaként említik, hogy egy esetleges közúti baleset esetén – amennyiben az áru nem sérül túlzott arányban – mozgosítással így is tartani tudnák a szűk határidőket. (De olyan balesetet nem szenvedett még Tesco-teherautó, hogy felborult volna, odalett volna a rakomány.)  "Nagyon komoly hadserege van a teszkónak" – mondja Reisz, és a sok felhalmozott élelmiszer mellett állva az ember akaratlanul is arra gondol, hogy ennyi munícióval és egy ilyen szervezett logisztikai arzenállal valóban nem okozhatna gondot egy hadsereg ellátása sem.

Mauterer Károly, a Tesco minőségellenőrzési vezetője kifele menet hetykén beletúr az egyik citrommal megpakolt rekeszbe, nem álljuk meg, hogy ne kérdezzük meg, találkoztak-e már valamilyen potyautassal a déli gyümölcsök között. Néhány hete ugyanis hangos volt a sajtó, hogy az áruházlánc egyik brit vásárlója egy vándorpókot is kapott a fürt banánjához. "A banánnal egyszer nálunk is érkezett egy gekko, de ártalmatlan volt, szegény már mumifikálódott állapotban volt mikor rábukkantunk" – mondja Mauterer.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!