A legtöbb pénz, 357 milliárd, az OTP-n keresztül jutott a kisvállalkozásokhoz idén március 31-ig, utána jön a K&H 316,4 milliárddal, ráadásul ez csak tavaly év végéig, majd a Budapest Bank 194 milliárddal szintén év végéig. Közel ennyit helyezett ki a Takarékbank is – 190 milliárdot – bár ők az OTP-hez hasonlóan március 31-ig. Őket követi az MKB 187,9, a Raiffeisen 137, az UniCredit 111, a CIB százmilliárddal. Az FHB március végéig szórt ki 31,8 milliárdot, a Gránit bank a tavalyi év végéig 30 milliárdot – írja a lapra hivatkozva a Portfolio.

A Növekedési Hitelprogram 2,5 százalékos kamatozású hitele továbbra is elérhető a kis- és középvállalkozások az alábbi változásokkal:

• a korábbi 10 milliárd forint helyett már csak 1 milliárd forintig vehető fel ilyen hitel,
• míg korábban forgóeszköz-finanszírozásra is felvehető volt, ma beruházásokat lehet csak megvalósítani vele,
• devizalába is lett a hitelprogramnak, ennek MNB által meghirdetett teljes keretösszege ugyanúgy 300 milliárd forint idén, mint a forintalapú forrásoké.

Emellett a kisebb cégek most az MFB Pontokon nullaszázalékos hitelért is folyamodhatnak, melynek célja, hogy olyanok is hozzáférhessenek hitelhez, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük. A 44 milliárd forintos keretösszegből legfeljebb 15 évre, minimum 1 millió, maximum 600 millió forintot vehetnek fel. 150 millió forint hiteligény alatt egyszerűsített hitelbírálat lesz, és nem lesz szükség üzleti terv készítésére sem.