Isten lehelete, Halál és hervadás, Apám kertje, Az időjárás-változás illata – a bizarr nevű, különleges illatkompozíciójú parfümöket együtt kísérletezi ki a családi cég laboratóriumában apa és fia, Mark és Simon Constantine. A nagyrészt öntartósító, csomagolatlanul árult fürdőgolyóiról és más kézműves kozmetikumairól ismert brit Lush előszeretettel költ hangos emberjogi, környezetvédelmi kampányokra.

Egy libanoni menekülttáborban járt, fotókat készített és egyebek között vizet osztott Simon Constantine, a brit Lush cég alapítójának egyik fia, miután Törökországban végzett a szokásos alapanyag-beszerző körútján.

Egy négy éve a táborban élő szíriai család kávéval kínált, amelynek erős kardamom íze volt. Sokkoló volt, hogy annyi nélkülözés után is nagylelkűek maradtak. Aztán hazafelé már nem tudtunk ugyanazon az úton közlekedni a háború miatt

– mesélte a napokban több mint háromezer résztvevővel megrendezett londoni éves találkozón, mi inspirálta legújabb parfümjeit. A cég informatikai részlege közben nekilátott, hogy mobilapplikációt fejlesszen ki, amely segíthet a szíriai háború elől Nyugat-Európába menekülőknek a túlélésben: a segítségével megtalálhatnak majd különféle szolgáltatásokat új otthonukban. A ma már világszerte több mint 900 üzletet fenntartó és a kétezres évek eleje óta Magyarországon is jelen lévő brit Lush cégről elsőre mindenkinek az erős illatok juthatnak ugyan az eszébe, ám gyakran hallani a nevüket különféle kampányok és jótékony tettek kapcsán is.

Így kezdődött

Hajápoló termékekkel kezdődött a cégsztori a ’70-es években: Mark Constantine, az egyik alapító trichológus volt – olyan szakértő, aki az egészséges haj és fejbőr tudományát űzi –, míg későbbi társa, Liz Weir szépségterapeuta. Közös üzletet nyitottak a dél-angliai Poole főutcáján, ám a vállalkozás igazából csak évekkel később kezdett felvirágozni. Küldtek néhány termékmintát a rivális Body Shop alapítójának, Anita Roddicknak, aki azonnal 1200 fontért rendelt tőlük. Hamarosan ők lettek a lánc legnagyobb beszállítói, mígnem a ’90-es évek elején Roddick – aki 2007-es halála után teljes, 51 millió fontos vagyonát jótékonysági célokra ajándékozta el – kivásárolta Constantine-ékat. Marc és felesége, Mo a pénzt azonnal új vállalkozásba fektették: a Cosmetics To Go azonban néhány év után csődbe ment. Négy barátjukkal 1995-ben hozták létre a Lusht, ami viszont sikert hozott: forgalmuk tavaly 574 millió font volt, adózás előtti profitjuk 31,3 millió.

Nem hajlandók adóparadicsomban működni, minden országban befizetik a közterheket, és kampányolnak azok ellen a cégek ellen, amelyek nem ezt teszik. Nem tesztelik a kézzel készített portékáikat állatokon, sőt nem is vásárolnak olyan beszállítóktól, akik másként gondolkodnak. Nem elég, hogy beperelték például az Amazont, amiért lush néven árult kifutó termékeket, de megleckéztették Christopher North-t, az Amazon igazgatóját is: az ő nevével készítettek egy tusfürdőt, s az azon lévő felirat elvileg a kozmetikumra utalóan az, hogy „sűrű, dús és tele van”, de úgy is lehet értelmezni, hogy: „gazdag és tuskó – a velejéig”.

Solid as a rock

A Lush-termékek mintegy 70 százaléka teljesen tartósítószer-mentes, vagy ahogy ők mondják: öntartósító. Éppen amiatt kezdtek például testápoló helyett masszázstömböket, samponból és kondicionálóból szilárd korongokat, fogkrém és szájvíz helyett fogtablettákat, habfürdő helyett pedig fürdőgolyókat gyártani, mert a kórokozóknak vízre van szükségük a szaporodáshoz. Emellett természetes tartósítókat használnak: mézet, agyagot, kalamint, talkumot, glicerint és növényi vajakat. Igaz, a londoni Creative Showcase-en Marc Constantine kapott egy provokatív kérdést az egyik kollégájától: mikor szoknak le a méz felhasználásáról? Erre ő azt válaszolta: majd ha mindenki vegán lesz.

Ügyelnek a csomagolásra – pontosabban annak nélkülözésére – is: amit lehet, pucéran árulnak – például a fürdőgolyókat, szappanokat, samponokat vagy masszázstömböket –, ami mellesleg azzal az előnnyel is jár, hogy még jobban illatozik tőlük az üzlet és annak környéke. Ha pedig muszáj csomagolni, újrahasznosított anyagokat használnak, a tégelyeket és flakonokat visszagyűjtik, az ajándékcsomagokat újrahasznosított papírdobozban árulják, a csomagolópapír aprított fából vagy zúzott papírból készül, és 100 százalékban lebomlik.

A családtagok és a többi alapító ma is tevékenyen részt vesznek a vállalkozás működtetésében. Marc a termékfejlesztő csapat tagja, felesége, Mo az öntartósító kozmetikumokra specializálódott, ő találta ki a fürdőbombákat és a samponkorongokat, a szintén alapító Rowena Bird a külföldi partnercégekkel tartja a kapcsolatot. A három Constantine-utód közül Claire a tavaly megnyitott háromemeletes Oxford Street-i áruházat vezeti, Jack több területen is kipróbálta magát, a fürdőbomba megújításától kezdve a légiesített masszázstömbök megalkotásán át, s jelenleg a Lush digitális igazgatója. Simon pedig leginkább illatokkal kísérletezik, emellett az etikus beszerzés főnöke, s ma is személyesen látogatja a beszállítókat, például a bio-muskátliolajat előállító kenyai farmot, az antioxidánsokban gazdag moringaolajat szállító ghánai tanyagazdaságot, vagy a kakakóvajat adó kolumbiai Békeközösséget. Szállít a Lushnak Magyarország is: például a kék kamillaolajat. A nálunk szintén gyakorta előforduló szalmagyopár pedig az egyik most megjelenő parfüm domináns alapanyaga.

Kampány, kampány, kampány

Bár a névegyezés véletlen, azért jelképes, hogy egy Rebecca Lush nevű környezetvédő aktivista bevonásával fundálták ki a Lush-alapítók, hogyan támogathatnának minél több és különfélébb környezetvédelmi és politikai kampányt. Csaknem tíz évvel ezelőtt kitalálták a Charity Pot elnevezésű testápolót, melynek eladásából minden pennyt – levonva persze az adókat – jótékonysági célokra fordítanak. Így tavaly már összesen 5,5 millió fontot adtak a különféle szervezeteknek. A közelmúltban jutott az összegből például a Heathrow reptér bővítése ellen tiltakozó Plane Stupid csoportnak, a fegyverkezést ellenző aktivistáknak. Valószínű, hogy beszállnak az internet-lekapcsolások elleni tiltakozásba is: a közel-keleti diktatúrák az utóbbi években többször blokkolták az egész világhálót, amikor valamilyen hírt vagy kormányellenes mozgalmat akartak leállítani. A csend közepette aktivisták tucatját likvidálták. Amit nem lehet csendben tűrni.