Tetszett a cikk?

Van belőle szarvasgombás-étcsokis, és van bevonómasszából és aromával készült: óriási különbségek vannak a boltokban kapható szaloncukrok között. Az édesség igazi hungarikum: a magyarok 93 százaléka veszi, és néhányan csalnak is vele.

Robbanós cukorral töltött szaloncukrot dobott piacra egy hazai csokoládégyártó. Amennyire extrémnek tűnik, a Demeter-család manufaktúrájának termékei között ez az egyik legnépszerűbb – mondta el a hvg.hu-nak a cég vezetője, Demeter Zsuzsi. A fő irány azonban nem ez a kiskunlacházi csokoládékészítőknél: inkább a hagyományokat igyekeznek felidézni az édességnél. Persze nem a fondant és a zselé jelenti számukra a hagyományokat, hanem a karácsony ízei. Így került a választékba például zserbós, fahéjas-szilvás vagy vörösboros, na és a mákkrémes, amely már az Édességgyártók Szövetségének a felmérésében is az egyik új kedvenc lett.

©

A Damniczki cukrászdában nem a hagyomány a mottó, hanem az abszolút prémium minőség – szokatlan ízeket persze nálunk is találtunk. Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmester azt mondta, azért kezdtek bele a szaloncukorgyártásba, mert próbáltak a piacon fellelhető minőségi termékekhez képest is valami mást kifejleszteni. Náluk a belga csokoládéból készült hüvelybe például szarvasgombás, 60 fokos körtepálinkával ízesített vagy tonkababos krém is került, de többféle gyümölcsös szaloncukrot is készítenek. Ilyen a vörösboros málna (ilyen fagylaltjával nyert év fagylaltja versenyt a cukrászda), amelynek 63 százalékos a gyümölcstartalma – ehhez képest a nagyipari gyümölcsös szaloncukrok többnyire egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt.

Abban is különböznek a nagyipari cégektől – tette hozzá Damniczki Balázs –, hogy amíg azoknál már nyáron elkezdik készíteni a szaloncukrokat, náluk jóval később indul csak be a gyártás, nem csak a kisebb tételek, de a friss összetevők miatt is. A málna és a szilva mellett ilyen a szarvasgomba is – ez sem olajként, hanem magyar gombából reszelve kerül a szaloncukrukba.

©

Azt hihetjük, hogy az árakban is mutatkozik ez, ám Demeterék és Damniczkiék termékeinek az ára nem nagyon tér el az üzletekben kapható minőségi, de ipari szaloncukrokétól. A kiskunlacházi manufaktúra kilónként 7000 forintért forgalmazza a termékeit, Damniczkiéknál 8-9000 forint az ár. Ez utóbbi megfelel a Stühmer vagy a Szamos árainak, de még a Milka szaloncukrainak kilójáért is nagyjából 6 ezer forintot kell fizetni.

Damniczki Balázs ezt azzal magyarázza, hogy árban létezik egy határ, ami felett egyszerűen nem tudnák eladni a termékeiket. Hiába kínálnak bonbonminőséget, a szaloncukrot az emberek nem ajándékba szánják, így nem is fognak annyit költeni rá, mint egy ajándékdobozban árult édességre.

A zselés az örök kedvenc

A magyarok legnagyobb része persze még ennyit sem szán a karácsonyi édességre. Becslések szerint évente 3500-4000 tonnát veszünk ilyenkor szaloncukorból, az éves forgalom pedig tavaly hatmilliárd forint körül volt, vagyis az átlagosan 1500-1700 forintot költenek a magyar vásárlók egy kilóra.

A magyarok persze nem csak az árat nézik, hanem az ízeket is. A fogyasztók körében kirobbanthatatlanul tartja örökös első helyét kedveltségben a zselés töltelék. A Magyar Édességgyártók Szövetségének az elnöke, Sánta Sándor szerint ehhez az is hozzájárul, hogy a citromos, narancsos ízvilág a telet idézi fel. Hogy ezért vagy sem, nem tudni, a szövetség felmérése mindenesetre azt mutatja: a megkérdezettek 60 százaléka kedveli ezeket a cukrokat, és 21 százalékuknak ez a kedvence.

Zselés szaloncukrot gyártanak egy budapesti csokoládégyárában.
©

A második kedvenc a marcipán, ez a résztvevők 15 százalékának a favoritja, a harmadik pedig a csokoládékrém, amit a megkérdezettek 12 százaléka mondott a kedvencének. Az új ízek közül a feketeerdő csigázta fel a legjobban a felmérésben részt vevők fantáziáját, ezt 41 százalékuk próbálná ki, ezt követi a mák.

Az ízek sora persze végtelen: a szövetség százra becsüli a variációk számát, és nem csak a kézműves gyártóknál, de a nagyiparban is sorra jelennek meg az újdonságok. Sánta Sándor azt mondta, nem csak a manufaktúráknál, de a nagyiparban is van tere az újításoknak. Ízekben például az alkoholos termékek egyre népszerűbbek. A töltelékeknél egyre több a mousse-jellegű vagy a habkrémes. A Chocco Garden idén banánhabos szaloncukrot is piacra dobott. Sánta Sándor szerint a karamell után a következő dobás a cappuccino lehet.

Vannak olyan újítások is, amelyek a gyártóknak kedveznek, mivel sokkal kevesebb anyagveszteséggel tudják előállítani a csokoládéhüvelyt. Ez azért fontos, mert a csokoládé az anyagköltség 70 százalékát adja. De azért is, mivel az alapanyagok árai ugyanis évek óta folyamatosan drágulnak – ezt láthatjuk akkor is, ha a csokoládék árát hasonlítjuk össze például az egy évvel korábbival. A kakaó ára ugyan stagnál, de hosszabb távon itt sem számítanak áresésre, részben azért, mert sok termőhelyen más terményre (elsősorban olajat termő pálmára vagy kókuszra) állnak át a gazdák az érzékeny kakaócserje helyett. Drasztikusan nő a másik fő összetevő, a cukor ára is: tavaly 450-470 euró volt egy tonna, ma 600 euró körül van.

Hódít a bevonómassza

Nem véletlen, hogy amíg a csokimikulások esetében a termékek több mint 90 százaléka ma már igazi csokoládéval készül, a szaloncukroknál még mindig gyakori összetevő a silányabb minőségű bevonómassza. A különbség nem csak az ízben mutatkozik meg, de az árakban is. Amíg egy ilyen bevonó kilója 800 forint, a legolcsóbb csokoládémassza már kétezer forintba kerül – a belga csokoládékért pedig minimum 2800-3400 forintot kell adniuk a gyártóknak.

Szaloncukrok készülnek egy gépi szaloncukorgyártó egységben.
©

Az persze más kérdés, hogy végső soron melyik gyártó nyer többet, az, amelyik közepesen drága hozzávalókból drága szaloncukrot gyárt, vagy az, amelyik a legolcsóbb cukrokat készíti. A piacokon, de akár hipermarketekben kimérve árult, állagában az évtizedekkel ezelőtti, betonkeménységű konzumszaloncukrokra, ízében pedig az albán fagyikra emlékeztető édességek önköltségi ára számítások szerint mindössze 300-350 forint kilónként, a gyártók pedig akár 100 forintot is nyernek rajta kilónként.

Ennek ráadásul csak egy része adódik abból, hogy csokoládé helyett bevonómasszát, töltelékként pedig marcipán helyett szójalisztet használnak. Ahogy a magyar élelmiszeripar más területein, itt is működnek azok a cégek, amelyek áfacsalással igyekeznek növelni bevételeiket. A termékek magas, 27 százalékos áfatartalma miatt megéri trükközni, annak ellenére, hogy a csalás hagyományos módszere – a terméket papíron külföldön értékesítik, majd visszavásárolják – legalábbis szembetűnő. A szaloncukor ugyanis igazi hungarikum, azt nem nagyon érdemes – hacsak nem papíron – külföldre szállítani. Ehhez képest a NAV már buktatott le olyan kereskedőt, amelyik papíron Ausztriából és Lengyelországból vett szaloncukrot.

A franciáktól és a németektől kaptuk

Magyarországon a 19. század eleje óta gyártják a karácsonyi desszertet, amelynek őse Franciaországban készült, még a 14. században. Ott papillote volt a neve, ami a két oldalt megcsavart csomagolás formájára utal. Azzal az édességgel viszont nem karácsonyfát díszítettek, hanem a papírja belsejére írt aforizmák tették különlegessé.

Hozzánk német közvetítéssel került, a neve is a német Salonzuckerl fordítása, de ma már csak nálunk készítik. Az eredeti szaloncukor fondantból készült, ami egy sokáig főzött, hígított cukormassza, különböző ízesítésekben. Hegyesi József cukrászmester már 1891-ben 17 különböző ízű szaloncukor receptjét írja le szakácskönyvében, egyebek között olyan finomságokat, mint a szalon-ananász czukorkák, a szaloncréme-bonbonok, a szalon-marasquin-czukorkák, vagy éppen a szalon-pisztácz-czukorkák.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kapitány a spanyolok elleni vereségről: Talán még szégyellték is magukat

Kapitány a spanyolok elleni vereségről: Talán még szégyellték is magukat

Volt Spiegel-főszerkesztő: Európa a legjobb a világhatalmak közül

Volt Spiegel-főszerkesztő: Európa a legjobb a világhatalmak közül

Összeesküvés-elméletre építi digitális szabadságharcát a kormány

Összeesküvés-elméletre építi digitális szabadságharcát a kormány