Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című és GOP-2012-2.1.1/B kódszámú felhívásra olyan mikro-, kis- és középvállalatok adhattak be támogatási kérelmeket, melyek legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkeztek, saját tőkéjük nem volt negatív és minimum egy fő alkalmazotti létszámmal bírtak. Emellett fejlesztéseiket a Közép-Magyarország régión kívül található székhelyükön vagy telephelyükön, fióktelephelyükön kívánták megvalósítani. A támogatás összege 5 és 150 millió, klaszter tagvállalat esetén pedig 250 millió forint lehetett, 30-50 százalék közötti támogatási intenzitással a projekthelyszín régiós elhelyezkedésének függvényében. A támogatást gépbeszerzésre, infrastrukturális, informatikai, know-how és marketingberuházásokra lehetett fordítani.

A pályázat népszerűségét jelzi, hogy 2147 támogatási kérelem érkezett be, 88 milliárd forint értékben. A támogatási kérelmek bírálata több szakaszban 2013 és 2014 folyamán történt, bár azon cégek esetében, melyek sikeresen kifogásolták az elutasító döntést, még 2015-ben is ítéltek meg támogatást. Összesen 56,82 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda.

A nyertesek közül 6 darab szűnt meg, 1 darab került bírósági törlés alá, 6 darab felszámolási eljárás alatt áll, 2 darab végelszámolás alatt áll, 1 egyéni vállalkozó pedig szünetelteti vállalkozását. Ezen kívül 15 darab olyan céget találunk, amely átalakulás folytán szűntek meg, tehát ők egy másik cégben folytatták tovább gazdasági tevékenységüket. Mindez azt jelenti, hogy a nyertesek csak elenyésző része, 1,18 százaléka nem működött 2015-ben.

Azonban ha a cégek nettó árbevételének alakulását vizsgáljuk, a helyzet már korántsem ennyire biztató. Az árbevétel tekintetében a 2011. évet tekinthetjük bázisévnek, mert a pályázat benyújtásakor ez volt az utolsó lezárt üzleti év. Ha ennek az évnek az adatait vetjük össze a 2015-ös pénzügyi beszámolók adataival, akkor azt láthatjuk, hogy 366 darab olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011-es évhez képest. Ez a teljes nyertes vállalkozások 27,1 százaléka. Összességében a nyertes cégek, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2011-ben 1 069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1 557 milliárd forintra növekedett, tehát a kiválasztott cégek 45,6 százalékos árbevétel-növekedést értek el 2011-2015 viszonylatában. A mérleg szerinti eredményeket elemezve megállapítható, hogy csak 79 cég zárta a 2015-ös évet veszteséggel, míg a bázisévben ez a szám 88 darab volt, ami kedvező tendenciát mutat.

A pályázatban a nyerteseknek kötelező volt az alkalmazotti létszám megtartását, vagy a támogatással arányos és a 2011-es bázisévet meghaladó személyi jellegű ráfordítás-növekedést vállalniuk. Ilyen szempontból különösen érdekes megvizsgálni az alkalmazotti létszám alakulását. 248 darab olyan céget találunk, melyben 2015-ben kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben. Ezeknél a vállalatoknál összességében 2113 munkahely szűnt meg 5 év viszonylatában, így valószínűleg nekik jobban megérte a kevesebb dolgozónak megemelni úgy a munkabérét, hogy a kötelezően vállalt személyi jellegű ráfordítás-növekedést hozni tudják. Ugyanakkor a fennmaradó 1102 vállalkozás összesen ezen 5 év tekintetében 14 488 új munkahelyet teremtett.

Megállapítható, hogy bár nagyon különböző iparágakban és piaci viszonyok között működő vállalkozások nyerték el a vizsgált pályázati támogatásokat, csak elenyésző kisebbségük fejezte be a gazdasági tevékenységét. Ezen pozitív statisztikát azonban árnyalja, hogy egy jó részük nemhogy új munkahelyet nem tudott teremteni, hanem elbocsátásokra kényszerült. A nyertesek több mint egynegyede, pedig még 2015-ben is alulteljesítette árbevétel tekintetében a 2011-es évet. Pozitív eredmény viszont, hogy a jól teljesítő vállalkozások a kötelező létszámtartáson felül jelentős mértékben tudták alkalmazottaik számát növelni. A pályázat deklarált célja a kkv-szektor megerősítése és munkahelyteremtő képességének növelése volt, azonban ennek eredményességét a világgazdasági változások, valamint a hazai gazdasági és jogi környezet változásai jelentősen csökkenthetik – összegezte elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.