A választék óriási, mert a forgalom folyamatosan nő. 2016-ban az előző évhez képest 20 százalékkal több páncélszekrényt adtak el magánszemélyeknek, mint az előző évben, vagyis 140 ezer darabbal többet. Japánban. 

Régen a kisméretű páncélszekrények senkinek sem kellettek, tehát a nagyobb áruházakban csak a hátsó polcokra tettek ki mutatóba, egyet-egyet. Ma viszont a házi széfek nagyon kapósak, tehát a boltba betérő vevők először ezeket pillantják meg

– mondta az AFP tokiói tudósítójának a Bic Camera üzletlánc egyik eladója.

 Mivel magyarázható ez a tendencia? Kaneko Ito, az egyik japán gazdasági hírportál munkatársa elmondta: régen, évtizedekkel ezelőtt, olyan magas volt a banki alapkamat, hogy a megtakarítások 10 év alatt megduplázódtak a folyószámlán. De ennek a világnak vége, jelenleg a japán alapkamat negatív. Tehát ha valaki banki folyószámlán tartja a pénzét, csak veszít, ráadásul a kezelési költségeket is fizetnie kell. Persze vannak most is, szerény, pár százalékos hozamot ígérő befektetési lehetőségek, de ezek a japánokat nem vonzzák. Évszázados társadalmi mentalitásról, kulturális örökségről van szó a szakértő szerint.

A régi japán életfilozófia alapján fontosabb védekezni és a veszteséget elkerülni, mint haszonra törekedni. A fiataloknak szüleik azt tanítják: „amit félreteszel, az a tiéd marad, amit valamilyen banki termékbe fektetsz, azt el is vesztheted”. Az eredmény: a japán magánszemélyek 14 milliárd euróra rúgó megtakarításuk felét otthon tartják, készpénzben. Biztonságos-e az otthoni széf? Japánban igen, mert a bűnügyi statisztikák szerint a szigetországban nagyon kicsi a valószínűsége egy sikeres betörésnek. Cunami, földrengés? Ez már más dimenzió, és a természeti katasztrófákban a banki számítógépek ugyanúgy elpusztulhatnak, mint a házi páncélszekrények.

A japán megtakarítások részvénybe fektetett hányada 10, az életbiztosításba helyezetté 19 százalék. Összehasonlításképpen: az USA-ban a magánszemélyek megtakarításainak csak 13 százaléka van a matracban, készpénzben, 36 százalék viszont részvényekben. Európára a japán és az amerikai közötti arány jellemző. A japán központi bank adatai szerint jelenleg egy átlagos japán családnak 140 ezer eurónyi készpénzes megtakarítása van. Ez nagy összeg, de a generációk között aránytalanul oszlik meg.

A pályakezdőknek alig van valamijük, a hatvan fölöttiek viszont már komoly felhalmozott pénzösszeggel rendelkeznek. Ez a sajátos japán óvatosság nem csak a magánszemélyekre, hanem a vállalatokra is érvényes. A becslések szerint a japán cégeknek 2016-ban 3000 milliárd eurónyi tartalékuk volt váratlan helyzetek kezelésére. Ez az összeg a japán belső hazai termék 75 százaléka, azt viszont nem tudjuk, hogy a vállalatok ennek az összegnek mekkora részét tartják vállalati széfekben.