A tervezett változás ugyan nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait érinti, hatása azonban mégis a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb – hívta fel a figyelmet Bacskó László, a Vállalkozók Fóruma online portál szakértője és a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője.

A szakértő felidézte, hogy az alanyi adómentes adózási forma legfontosabb ismérve, hogy az adózó áfamentesen állíthat ki számlát. Míg 2017 előtt 6 millió forintos árbevételig vehették igénybe a vállalkozások az alanyi adómentesség lehetőségét, addig 2017-től már 8 millióig, 2018. január elsejétől pedig 12 millió forintra nőhet az értékhatár, amennyiben a kormány deregulációs indítványának helyt ad az Európai Unió.

Bár a kata árbevételi plafonját 2017-ben 12 millió forintra emelte a törvényhozás, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások részére a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ maradt mértékadó. E felett az összeghatár felett 2017-ben még 27 százalék áfa terheli a szolgáltatási díjat. A tervezett változás bevezetése esetén azonban 2018-tól a kata és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni.

Ez a lehetőség azoknak a mikro- és kisvállalkozóknak kedvez leginkább, akik a kata szerint adóznak, és akiknek ügyfélköre főleg magánszemélyekből áll. Míg ugyanis egy céges ügyfél visszaigényelheti vagy levonhatja az áfa összegét, addig egy magánszemély ügyfél nem tudja ilyen módon elszámolni ezeket az összegeket.

Ha például egy alanyi adómentes fodrászat 2000 forintot számol fel egy hajvágásért, egy áfakörös szolgáltató azonos munkadíj mellett ugyanezt 2000 forint + áfa összegért, azaz 2540 forint ellenében tudja nyújtani. Az áfaalany így vagy alacsonyabb nettó munkadíjért kénytelen dolgozni, ha az árversenyben lépést akar tartani, vagy azonos nettó díjazás mellett számolnia kell az árérzékeny vendégkör lemorzsolódásával – mutatott rá a különbségre a szakértő.