„Döbbenetes, és egyben elkeserítő, ahogy egészségügyi szempontból magára hagyták a Homokháti Kistérséget” – írta közösségi oldalán Mórahalom  fideszes polgármestere, Nógrádi Zoltán, aki 2002-2014 között a párt országgyűlési képviselője is volt. „Mi polgármesterek, több éve könyörögtünk, segítsenek, hogy megoldhassuk az orvosi ügyelet kérdését, hiszen az önkormányzatok erőn felül finanszírozzák a több ezer kilométeres tanyai dűlőúthálózattal rendelkező térség ellátást. 1800 forintot tudunk fizetni az orvosoknak óránként bruttóban, 700 forintot az egészségügyi szakdolgozóknak. Megalázóan alacsony. 
Mórahalom és térsége a tanyavilágot is ellátva egy jól szervezett szakorvosi ellátással, és kiválóan felkészült szakorvosokkal rendelkezik. Mára azonban kiderült, hogy az egészségügyi rendszerünket cserbenhagyták” – áll Nógrádi bejegyzésében. 

Fóliasátrak és családi házak Mórahalmon.

MTI / H. Szabó Sándor

A településen 2009 óta működik egy szakorvosi ellátást biztosító rendelő, ahol vérvétel, röntgen, szemészet is működik, az ilyen problémákkal nem kell a Szegedig utaznia a térségben élő 40 ezer embernek, illetve azoknak, akik a helyi fürdőben töltik az idejüket.

A szakellátást biztosító intézmény 80 ezer beteget lát el évente, ha kényszerűségből lehúzzák a rolót, akkor ezek a betegek a szegedi intézményekre zúdulhatnak, ahol a Szegedi Tudományegyetem klinikái regionális feladatokat is ellátnak.

A polgármester szerint a településeken, ahol a lakosság fele tanyán él, sokkal költségesebb orvosi ügyeletet fenntartani, mint a nagyvárosokban, mivel a kisebb lakosságszám mellett is ugyanúgy kell biztosítani az alapvető feltételeket, mint a százezres ellátási feladattal működő ügyeleteknél, de a költségeket az itteni önkormányzatok jóval szűkebb büdzséjéből kell kigazdálkodni.

„Mielőtt a mórahalmi rendelő elindult, akkor Öttömösről egy várandós nő órákig zötykölődhetett a buszon éhgyomorral, hogy vért vegyenek tőle” – olvasható a polgármester bejegyzésében, amiből kiderül, hogy a működésre még „kiizzadta” a pénzt az önkormányzat, ám a felszereléseket, berendezéseket csak pályázaton tudták beszerezni, most ezeket a pályázatokat utasítja el sorozatosan a minisztérium. Ettől sokallt most be a térség 11 települését ellátó intézmény fenntartója, Mórahalom, amelynek önkormányzat évente 50-70 millió forintot tesz be az intézmény működtetésére.

A szakorvosi ellátás mellett a tanyás térség orvosi ügyelete is az itteni önkormányzatoké, évente 30 millió forintot kell a két ügyelet működtetésére fizetniük, ami a kistelepülések kicsi költségvetését igen csak megterhelik.

„Nem CT-t, hanem röntgengépet, ultrahangot szeretnénk” – fűzi hozzá Nógrádi, jelezve, hogy nem akarnak a térségi feladatokon túlnőni.

Az önkormányzatnak nem kötelező az ilyen ellátás biztosítása, de korábban úgy gondolták, hogy az itt élők és az amúgy is leterhelt, magas szintű ellátást nyújtó szegedi intézmények is jól járnak. (Egyébként a szakma is a helyi, alacsonyabb szintű ellátások fejlesztését támogatja a kórházak költséges működtetése helyett, mellett – a szerk.)

Reviczky Zsolt

Mórahalmon most elszakadt a cérna

„Nem tudjuk kigazdálkodni az elavult eszközeink, berendezéseink pótlását, ma már nem tudjuk kigazdálkodni a működési feltételeket sem, ezért kénytelenek leszünk a decemberi képviselő-testületi ülésen megvitatni a szakorvosi ellátórendszer, a Móra-Vitál megszüntetését és bezárását Mórahalmon. Mindennek beláthatatlan következményei lesznek. 
Sajnálom, hogy 20 évi küzdelem után idáig jutottunk.”

Úgy tudjuk, hogy december 20-án szavazhatnak a képviselők a negyvenezer ember ellátását biztosító szakrendelő bezárásáról.