Sok olvasó feltette a kérdés: társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban, és hogyan kell ezeknek az embereknek tb-t fizetniük? Az Adózóna adott bővebb áttekintést a társas vállalkozói jogviszonyokról.

Társas vállalkozási jogviszonynál két csoportot kell elkülöníteni. Az egyik csoportba azok sorolhatók, akiknél önmagában az a tény, hogy társas vállalkozás tagjai, megalapozza a társas vállalkozói jogviszonyt. Ilyen például egy ügyvédi iroda vagy egy oktatói munkaközösség tagja. A másik csoportba azok tartoznak, akiknél a társas vállalkozói jogviszony létrejöttéhez a személyes közreműködés is szükséges.

A nem nyugdíjas társas vállalkozónak 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, aminek az alapja havonta legalább a minimálbér. Ezen kívül 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is terheli, ennek alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A vállalkozás által fizetendő 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás minimális alapja pedig legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Ezeket a tb-terheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el. A kiegészítő tevékenységet folytató esetén viszont a tb-fizetés eltér a fentiektől. A szabályozásról további részleteket az Adózóna cikkében olvashatnak.