„Embertelen komédia”: miért nincs több női menedzser?

Nos, pont ez az, amit a vállalkozó szellemű nők nem vállalnak Franciaországban. A munka felfalja a magánéletet, köszönjük, ebből nem kérünk. Ez derül ki abból a könyvből, mely forradalmat sürget a vezérkarokban, hogy több nő kerülhessen be anélkül, hogy ezért feláldozna szinte mindent.

Embertelen komédia 

Ez a könyv címe, mely Honoré de Balzac híres regénysorozatára utal: annak persze Emberi komédia volt a címe. A tempó azóta olyan mértékben gyorsult fel, hogy a szebbik nem egészen egyszerűen képtelen arra, hogy menedzser legyen. Pedig szándék lenne rá- nyilatkozta a párizsi Le Figaro női mellékletének az egyik szerző. Nicolas Bouzou, aki női szerzőtársával, Julia de Funès-szel számtalan felmérést végzett, adatokkal igazolja, hogy mind több nő érzi magát képesnek arra, hogy magára vállalja a leadershipet. Modellek már vannak, például Christine Lagarde, aki Chicagóban egy híres ügyvédi iroda főnöke volt, majd miniszter Franciaországban. Most pedig a Nemzetközi Valutaalap vezéreként nemrég egy indiai származású amerikai nőt nevezett ki az IMF vezető közgazdászának. Az OECD és a Világbank vezető közgazdásza is nő lett.

Macron ügyel arra, hogy a kormányban 50-50 legyen a nemek aránya

Franciaországban - Németországhoz hasonlóan - a hadügyminiszter is nő. Franciaország egyik korábbi igazságügyi miniszter asszonya akkor szülte meg gyermekét, amikor a kormány tagja volt. Rachida Dati egy héttel a szülés után már munkára jelentkezett.
Ez az, amit a nők többsége nem vállal!- hangsúlyozza a könyv szerzője. Csaknem háromnegyed részük ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szabadideje a magánéletre és a családra. A férfiaknál ez az arány csak 62%. Jelenleg ugyanis a menedzser mindig elérhető, mert a globális gazdaság állandóan pörög, és aki kimarad, az lemarad.

Ennyit nem ér meg

Forradalmat sürget a menedzserek életformájában az Embertelen komédia című könyv, mely szerint a startup cégek modellje kedvező hatással lehet ezen a téren. Az új kisvállalkozások jóval kevésbé hierarchizáltak, kevésbé katonásak, mint a nagy cégek, amelyek szervezeti modellje a hadsereg volt. Az amerikai csúcsmenedzsert ezért is hívják CEO-nak, Chief Executive Officernek. Vagyis ő a főparancsnok. Ez a modell elavult- állítja a könyv, mely korszerűbb menedzsertípust szeretne látni a jövőben a döntéshozó pozícióban. Jelenleg a nők többsége nem vállalja az embertelen hajszát, amivel a menedzser élete jár. Nem akarnak úgy élni, mint Elon Musk. Vagy épp Steve Jobs. Az Apple legendás menedzsere élete végén már haldokolva döbbent rá, többet kellett volna élnie. A nők ezt ösztönösen tudják, és nem akarják életüket áldozni a munka frontján, akkor sem, ha ez eszméletlenül nagy jövedelemmel jár. Forradalmi változások nélkül nem lesz több nő a vezérkarban- állítja az Embertelen komédia. Csakhogy a globális gazdaság elvárásai és az egyén szempontjai egyre kevésbé esnek egybe. A modern menedzsernek mindig "képben kell lennie", akkor is, ha épp sírdogál a nemrég megszült gyerek. (Via Le Figaro)