Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Drága mulatság egy per a washingtoni választott bíróságon, ám az államnak mégis megéri százmilliókat, sőt néha egymilliárd forintnál is többet fizetni az ügyvédeknek. A kiszabott büntetés ugyanis akár tíz-százmilliárdos is lehet. Az étkezési utalványokkal kapcsolatos pereknél azonban hiábavaló az igyekezet.
Újabb tétel csapódhat ahhoz a korábban 40 milliárdosra becsült számlához, amelyet az étkezési jegyek piacának beszántása miatt kell a kormánynak kifizetnie: a 444 írt arról, hogy a Cheque Déjeuner is pert nyert a magyar állam ellen a Világbank mellett működő vitarendező fórum, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) előtt indított perben.
A francia cég 39 millió eurót – napi árfolyamon több mint 12,6 milliárd forintot – követel amiatt, hogy 2012-től kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező, 30,94 százalékos kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték.
Így a munkabérrel azonos adózási sávba kerültek az addig egyeduralkodó három francia hátterű cég, a Sodexo, Le Cheque Déjeuner és Edenred Magyarország Kft. utalványai, ami a társaságok szerint hátrányos megkülönböztetés.
Ezt a véleményüket 2016 elején az Európai Unió Bírósága is megerősítette – ekkor merült fel először, hogy a kormány úgy ahogy van, megszünteti a cafeteriát Erzsébet-utalványostul, Széchenyi-pihenőkártyástul. Igazán nagy lépést azonban csak 2019-től tesz ebbe az irányba azzal, hogy ettől az évtől a SZÉP-kártyán kívül minden juttatás bérként fog adózni.
A csavar az, hogy a lépéssel nem is az államkassza gazdagodott igazán, hiszen az Erzsébet-utalványt forgalmazó Nemzeti Üdülési Alapítvány még állami támogatást is kapott arra, hogy a bevételből fedezze a szociális üdültetéseket, ami a „fedősztorija” volt az átalakításnak. Ezt tetézi még a három cégnek várhatóan fizetendő büntetés és a perek nem elhanyagolható ügyvédi költségei.
Az első pernyertes a sorban a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Edenred volt, a társaságnak 2016 decemberében ítélt meg 23 millió eurós (akkori árfolyamon 7,1 milliárd forintos) kártérítést a ICSID, ehhez még 3 milliárd forint csapódott késedelmi kamat és perköltség jogcímén – az ügyvédekre ebből nagyjából 500 millió forint ment el.
Érdekes egyébként, hogy ugyan a Zoom kérdésére egy éve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még azt a választ adta, hogy 7,1 milliárdot és kamatait kifizette az Edenrednek, a per még nem ért véget. Az állam ugyanis tavaly áprilisban kérelmet nyújtott be a kártérítés megsemmisítéséért (a döntés ellen fellebbezni nem lehet, a megítélendő összeg vitatható csupán). Ennek a tárgyalása még most is tart. Jó eséllyel ez lesz a következő lépés a CD elleni ügyben is.
A harmadik étkezésijegy-kibocsátó, a Sodexo ügye szintén a washingtoni bíróság előtt fekszik, és a cégnek is jó esélye van arra, hogy nyerjen az állam ellen.
A Sodexo Pass Kft. árbevétele amúgy nagyjából megegyezett az Edenredével az utolsó békeévben, 2011-ben. A két társaság 5 milliárd forint körüli nettó forgalmához képest a Le Cheque Déjeuner Kft. 1,6 milliárd forintot ért el – ehhez képest a cég majdnem kétszer annyi kártérítést kért, mint az Edenred.
Az állam vitatja a kártérítést egy másik óriási ügyben is a washingtoni bíróságon. A portugál DanCake 2015-ben nyert pert az ICSID-nél Magyarország ellen, a kekszgyártó 110 millió eurót vár el egy a céggel szemben indított felszámolási eljárás miatt. 2006-ban egy beszállító kezdeményezte fizetésképtelenség miatt a vállalat felszámolását, amit a Fővárosi Törvényszék jóvá is hagyott annak ellenére, hogy a kevesebb mint 10 ezer euró összegű lejárt tartozást a DanCake rendezte.
Magyarországgal szemben jelenleg még két másik per folyik az ICSID-nél. Az egyiket a brit bejegyzésű Magyar Farming Company Ltd (MFC) és annak leányvállalata, a burgonyatermesztéssel és marhatenyésztéssel foglalkozó, az ikrényi állami gazdaságból alakult Inícia Zrt., illetve annak közvetlen tulajdonosa, a Kintyre Kft. kezdeményezte.
A Magyarországon marhatenyésztéssel, takarmány- és burgonyatermesztéssel foglalkozó cég amiatt fordult a washingtoni bírósághoz, mert 2013-ban az állam az új földtörvényre hivatkozva mondta fel a céggel hosszú távra kötött földbérleti szerződését Enesén. A több mint 500 hektáros területet új bérlőknek adta a Nemzeti Földalap, miközben a helyi jegyző is kiállt a föld korábbi művelői mellett, hogy ne vesszen el a termés. A birtokvédelmi eljárás közben az Inícia el is kezdett aratni, amiből kisebb helyi háború és perek is születtek – ezek egyike került az ICSID elé.
A brit cég hasonló okból reménykedhet, mint a cafeteriatársaságok. Az Európai Bíróság idén márciusban elkaszálta azt a magyar törvénymódosítást is, amely alapján 2013-ban felmondták a külföldiekkel kötött határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonbérleti szerződéseket – ismertebb nevükön a zsebszerződéseket.
A másik folyó pert Mazen al Ramahi Magyarországon élő jordániai üzletember indította, aki – a külföldi agrárcéggel ellentétben – nem ápol rossz kapcsolatokat a mostani kormánnyal, sőt. Igaz, a Zara Hotels tulajdonosának, aki 2017 végén a Belváros legértékesebb üres telkét is megszerezte, nem egy törvénymódosítás miatt gyűlt meg a baja a magyar állammal.
Akárcsak a DanCake, az üzletember tulajdonában levő ZeinaHotel Kft. ellen is egy viszonylag kis összegű tartozás miatt indítottak felszámolási eljárást 2014 szeptemberében. A portugál céggel ellentétben azonban a kormány közbelépett a hírre, és stratégiailag kiemelt társasággá minősítette – ezzel az állami felszámoló kezébe adta – a társaságot, amely a Dohány utcai Continental Hotelt működteti.
Ezt követően a ZeinaHotels meg tudott egyezni a hitelezővel, 2016-ban a felszámolási eljárás is véget ért. A pert amiatt indította, mert a bizonytalanság komoly veszteséget okozott neki – írta akkoriban a Napi.hu.
Állam vs. cégek: 8:2
Tíz másik ügyben – az ICSID adatbázisa szerint ezek közé tartozik a Cheque Déjeuner pere is – már lezárult az eljárás, és az eredménytábla azt mutatja: az államnak az esetek többségében megéri kifizetni a több százmillió forintos, de néha az egymilliárd forintot is meghaladó ügyvédi költségeket.
Az Engie (korábbi nevén) GDF Suez 2016 kétszázmilliárd forintra perelte az államot a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt. Ez idén februárban megállapodással zárult, akárcsak egy másik energiacég, az AES Summit által még 2001-ben indított per.
A Tiszai Erőművet működtető AES Summit Generation 2010-ben egy másik pert is indít indított, ezt viszont a magyar állam nyerte – ezzel az AES 30 millió dolláros kártérítési igényét bukta el. Egy másik energiacég, az Electrabel is elveszítette a magyar állam ellen indított pert. A Dunamenti Erőmű tulajdonosa az MVM 2006–2008 közötti villamosenergia-vásárlásra irányuló intézkedéseit támadta meg hiába.
Nem járt sikerrel a Telenor sem, amely 2005-ben a 2002-ben kiszabott, úgynevezett egyetemes szolgáltatási kompenzáció (USO) miatt perelte be az államot. A bíróság 2006-ban azzal utasította el a keresetet, hogy nem jogosult dönteni az ügyben.
Az állam nyerte meg az úgynevezett Sukoró-ügyet is, amelyet 2012-ben kezdeményezett a Joav Blum tulajdonában levő, ciprusi bejegyzésű Vigotop egy százmilliárd forintos kártérítési igénnyel súlyosbítva.
Két évvel később a bíróság azt állapította meg, hogy az állam jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését és a telekcsere-szerződést, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Joav Blummal.
Az akkori hírek szerint a magyar államot képviselő Réczicza White & Chase ügyvédi iroda 5,5 millió euróért, vagyis akkori árfolyamon 1,4 milliárd forintért vállalta a megbízást.
És egy újabb ismerős ügy, amely Washingtonban kötött ki, és amelyet elbukott a felperes: a Sláger és a Danubius Rádió tulajdonosai, az indianapolisi Emmis Holding és a Bermudán bejegyzett Accession Mezzanine pereltek, miután a 2009-es frekvenciapályázatoknál nem részesítették előnyben az adott frekvenciák használóit, vagyis őket, miközben a későbbi nyerteseket ki kellett volna zárni összeférhetetlenség miatt. (Emlékeztetőül: a Danubius frekvenciáját elnyerő Advenio Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozott, és 2016-ban, a G-nap után veszítette el országos frekvenciáját.)
77 millió dolláros kártérítésre kötelezték viszont a magyar államot abban a perben, amelyet a ferihegyi 2B terminált építő kanadai társaság indított a washingtoni bíróságon. Az Airport Development Corporation (ADC) ügye ismerős lehet az Orbán-kormánynak, hiszen a Fidesz első kormányzása idején, 2001-ben bízta a cég helyett a nem sokkal korábban alapított Budapest Airportra a reptér üzemeltetését.
Az ADC 1994-ben nyerte el a reptér fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázatot, a cég résztulajdonában levő Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. pedig az 1998-as átadás után 2010-ig kapott jogot az üzemeltetésre – ezt szüntette meg egy tollvonással az akkori közlekedési miniszter, Fónagy János által szignált rendelet.
Ezért az ügyért a Bodnár Ügyvédi Iroda csaknem 4,4 millió dollárt kapott. Szerencse, hogy akkoriban egy dollárt csak 200 forint körül jegyeztek.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
Majorosi Marianna Orbán Viktor videója alatt írta meg a véleményét.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.