szerző:
hvg.hu

Drága mulatság egy per a washingtoni választott bíróságon, ám az államnak mégis megéri százmilliókat, sőt néha egymilliárd forintnál is többet fizetni az ügyvédeknek. A kiszabott büntetés ugyanis akár tíz-százmilliárdos is lehet. Az étkezési utalványokkal kapcsolatos pereknél azonban hiábavaló az igyekezet.

Újabb tétel csapódhat ahhoz a korábban 40 milliárdosra becsült számlához, amelyet az étkezési jegyek piacának beszántása miatt kell a kormánynak kifizetnie: a 444 írt arról, hogy a Cheque Déjeuner is pert nyert a magyar állam ellen a Világbank mellett működő vitarendező fórum, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) előtt indított perben.

A francia cég 39 millió eurót – napi árfolyamon több mint 12,6 milliárd forintot – követel amiatt, hogy 2012-től kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező, 30,94 százalékos kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték.

©

Így a munkabérrel azonos adózási sávba kerültek az addig egyeduralkodó három francia hátterű cég, a Sodexo, Le Cheque Déjeuner és Edenred Magyarország Kft. utalványai, ami a társaságok szerint hátrányos megkülönböztetés.

Ezt a véleményüket 2016 elején az Európai Unió Bírósága is megerősítette – ekkor merült fel először, hogy a kormány úgy ahogy van, megszünteti a cafeteriát Erzsébet-utalványostul, Széchenyi-pihenőkártyástul. Igazán nagy lépést azonban csak 2019-től tesz ebbe az irányba azzal, hogy ettől az évtől a SZÉP-kártyán kívül minden juttatás bérként fog adózni.

A csavar az, hogy a lépéssel nem is az államkassza gazdagodott igazán, hiszen az Erzsébet-utalványt forgalmazó Nemzeti Üdülési Alapítvány még állami támogatást is kapott arra, hogy a bevételből fedezze a szociális üdültetéseket, ami a „fedősztorija” volt az átalakításnak. Ezt tetézi még a három cégnek várhatóan fizetendő büntetés és a perek nem elhanyagolható ügyvédi költségei.

Az első pernyertes a sorban a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Edenred volt, a társaságnak 2016 decemberében ítélt meg 23 millió eurós (akkori árfolyamon 7,1 milliárd forintos) kártérítést a ICSID, ehhez még 3 milliárd forint csapódott késedelmi kamat és perköltség jogcímén – az ügyvédekre ebből nagyjából 500 millió forint ment el.

Érdekes egyébként, hogy ugyan a Zoom kérdésére egy éve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még azt a választ adta, hogy 7,1 milliárdot és kamatait kifizette az Edenrednek, a per még nem ért véget. Az állam ugyanis tavaly áprilisban kérelmet nyújtott be a kártérítés megsemmisítéséért (a döntés ellen fellebbezni nem lehet, a megítélendő összeg vitatható csupán). Ennek a tárgyalása még most is tart. Jó eséllyel ez lesz a következő lépés a CD elleni ügyben is.

A harmadik étkezésijegy-kibocsátó, a Sodexo ügye szintén a washingtoni bíróság előtt fekszik, és a cégnek is jó esélye van arra, hogy nyerjen az állam ellen.

©

A Sodexo Pass Kft. árbevétele amúgy nagyjából megegyezett az Edenredével az utolsó békeévben, 2011-ben. A két társaság 5 milliárd forint körüli nettó forgalmához képest a Le Cheque Déjeuner Kft. 1,6 milliárd forintot ért el – ehhez képest a cég majdnem kétszer annyi kártérítést kért, mint az Edenred.

Az állam vitatja a kártérítést egy másik óriási ügyben is a washingtoni bíróságon. A portugál DanCake 2015-ben nyert pert az ICSID-nél Magyarország ellen, a kekszgyártó 110 millió eurót vár el egy a céggel szemben indított felszámolási eljárás miatt. 2006-ban egy beszállító kezdeményezte fizetésképtelenség miatt a vállalat felszámolását, amit a Fővárosi Törvényszék jóvá is hagyott annak ellenére, hogy a kevesebb mint 10 ezer euró összegű lejárt tartozást a DanCake rendezte.

Magyarországgal szemben jelenleg még két másik per folyik az ICSID-nél. Az egyiket a brit bejegyzésű Magyar Farming Company Ltd (MFC) és annak leányvállalata, a burgonyatermesztéssel és marhatenyésztéssel foglalkozó, az ikrényi állami gazdaságból alakult Inícia Zrt., illetve annak közvetlen tulajdonosa, a Kintyre Kft. kezdeményezte.

A Magyarországon marhatenyésztéssel, takarmány- és burgonyatermesztéssel foglalkozó cég amiatt fordult a washingtoni bírósághoz, mert 2013-ban az állam az új földtörvényre hivatkozva mondta fel a céggel hosszú távra kötött földbérleti szerződését Enesén. A több mint 500 hektáros területet új bérlőknek adta a Nemzeti Földalap, miközben a helyi jegyző is kiállt a föld korábbi művelői mellett, hogy ne vesszen el a termés. A birtokvédelmi eljárás közben az Inícia el is kezdett aratni, amiből kisebb helyi háború és perek is születtek – ezek egyike került az ICSID elé.

A brit cég hasonló okból reménykedhet, mint a cafeteriatársaságok. Az Európai Bíróság idén márciusban elkaszálta azt a magyar törvénymódosítást is, amely alapján 2013-ban felmondták a külföldiekkel kötött határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonbérleti szerződéseket – ismertebb nevükön a zsebszerződéseket.

A másik folyó pert Mazen al Ramahi Magyarországon élő jordániai üzletember indította, aki – a külföldi agrárcéggel ellentétben – nem ápol rossz kapcsolatokat a mostani kormánnyal, sőt. Igaz, a Zara Hotels tulajdonosának, aki 2017 végén a Belváros legértékesebb üres telkét is megszerezte, nem egy törvénymódosítás miatt gyűlt meg a baja a magyar állammal.

Akárcsak a DanCake, az üzletember tulajdonában levő ZeinaHotel Kft. ellen is egy viszonylag kis összegű tartozás miatt indítottak felszámolási eljárást 2014 szeptemberében. A portugál céggel ellentétben azonban a kormány közbelépett a hírre, és stratégiailag kiemelt társasággá minősítette – ezzel az állami felszámoló kezébe adta – a társaságot, amely a Dohány utcai Continental Hotelt működteti.

Ezt követően a ZeinaHotels meg tudott egyezni a hitelezővel, 2016-ban a felszámolási eljárás is véget ért. A pert amiatt indította, mert a bizonytalanság komoly veszteséget okozott neki – írta akkoriban a Napi.hu.

Állam vs. cégek: 8:2

Tíz másik ügyben – az ICSID adatbázisa szerint ezek közé tartozik a Cheque Déjeuner pere is – már lezárult az eljárás, és az eredménytábla azt mutatja: az államnak az esetek többségében megéri kifizetni a több százmillió forintos, de néha az egymilliárd forintot is meghaladó ügyvédi költségeket.

Az Engie (korábbi nevén) GDF Suez 2016 kétszázmilliárd forintra perelte az államot a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt. Ez idén februárban megállapodással zárult, akárcsak egy másik energiacég, az AES Summit által még 2001-ben indított per.

A Tiszai Erőművet működtető AES Summit Generation 2010-ben egy másik pert is indít indított, ezt viszont a magyar állam nyerte – ezzel az AES 30 millió dolláros kártérítési igényét bukta el. Egy másik energiacég, az Electrabel is elveszítette a magyar állam ellen indított pert. A Dunamenti Erőmű tulajdonosa az MVM 2006–2008 közötti villamosenergia-vásárlásra irányuló intézkedéseit támadta meg hiába.

Nem járt sikerrel a Telenor sem, amely 2005-ben a 2002-ben kiszabott, úgynevezett egyetemes szolgáltatási kompenzáció (USO) miatt perelte be az államot. A bíróság 2006-ban azzal utasította el a keresetet, hogy nem jogosult dönteni az ügyben.

Az állam nyerte meg az úgynevezett Sukoró-ügyet is, amelyet 2012-ben kezdeményezett a Joav Blum tulajdonában levő, ciprusi bejegyzésű Vigotop egy százmilliárd forintos kártérítési igénnyel súlyosbítva.

©

Két évvel később a bíróság azt állapította meg, hogy az állam jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését és a telekcsere-szerződést, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Joav Blummal.

Az akkori hírek szerint a magyar államot képviselő Réczicza White & Chase ügyvédi iroda 5,5 millió euróért, vagyis akkori árfolyamon 1,4 milliárd forintért vállalta a megbízást.

És egy újabb ismerős ügy, amely Washingtonban kötött ki, és amelyet elbukott a felperes: a Sláger és a Danubius Rádió tulajdonosai, az indianapolisi Emmis Holding és a Bermudán bejegyzett Accession Mezzanine pereltek, miután a 2009-es frekvenciapályázatoknál nem részesítették előnyben az adott frekvenciák használóit, vagyis őket, miközben a későbbi nyerteseket ki kellett volna zárni összeférhetetlenség miatt. (Emlékeztetőül: a Danubius frekvenciáját elnyerő Advenio Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozott, és 2016-ban, a G-nap után veszítette el országos frekvenciáját.)

77 millió dolláros kártérítésre kötelezték viszont a magyar államot abban a perben, amelyet a ferihegyi 2B terminált építő kanadai társaság indított a washingtoni bíróságon. Az Airport Development Corporation (ADC) ügye ismerős lehet az Orbán-kormánynak, hiszen a Fidesz első kormányzása idején, 2001-ben bízta a cég helyett a nem sokkal korábban alapított Budapest Airportra a reptér üzemeltetését.

Az ADC 1994-ben nyerte el a reptér fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázatot, a cég résztulajdonában levő Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. pedig az 1998-as átadás után 2010-ig kapott jogot az üzemeltetésre – ezt szüntette meg egy tollvonással az akkori közlekedési miniszter, Fónagy János által szignált rendelet.

Ezért az ügyért a Bodnár Ügyvédi Iroda csaknem 4,4 millió dollárt kapott. Szerencse, hogy akkoriban egy dollárt csak 200 forint körül jegyeztek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szokott torrentezni? Ne lepődjön meg, ha veszélyes vírust jelez a gépe

Szokott torrentezni? Ne lepődjön meg, ha veszélyes vírust jelez a gépe

Több mint 120 millió forintot csalt ki ügyfeleitől egy oroszlányi férfi

Több mint 120 millió forintot csalt ki ügyfeleitől egy oroszlányi férfi

Gergely Márton: A színháztörvény két förtelmes igazsága

Gergely Márton: A színháztörvény két förtelmes igazsága

Az önkormányzati választás és Andy Vajna halála is megrengette a netet

Az önkormányzati választás és Andy Vajna halála is megrengette a netet

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben

Öngyilkos lett az ostravai kórházi ámokfutó

Öngyilkos lett az ostravai kórházi ámokfutó