Ez egy magántelek. Én sem megyek a civilek házához, hogy milyen jó közösségi terveket lehetne ott megvalósítani.

Nem értem, miért baj mindig, ha épül valami ebben a városban. Ráadásul pont egy ilyen lepukkant helyre.

Nem értjük, miért nem érti a városvezetés, hogy nem akarunk irodát a strand mellé, ráadásul kidolgozott koncepció nélkül.

Így nyilatkozott a hvg.hu-nak a beruházó, egy önkormányzati alkalmazott és egy civil szervezet munkatársa, mikor a szentendrei Postás-strandra tervezett irodafejlesztésről kérdeztük őket. Az önkormányzati alkalmazott által csak lepukkantnak aposztrofált hely valóban az; bár a HÉV-végállomás és a Duna-korzó közötti terület fekvése kitűnő; annak ellenére, hogy fölötte található a 25 ezres város szennyvíz-túlfolyója, az 1920-as évek óta szabadstrandként használták, de az elhanyagolt, árvizek által fokozottan sújtott terület nem bonyolított nagy forgalmat – nyaranta néha vurstli települt ki, vagy koncerteket tartottak itt.

A strand melletti magántelken álló kaszinót – melyet Makovecz Imre tervezett étteremnek – most lebontják, a telkét pedig összevonják egy a másik, a szintén a beruházó CYEB Energiakereskedő Kft. tulajdonában álló, egykor a lengyel piacnak otthont adó telekkel. A két telket csak egy murvás utacska, a Strand utca választja el egymástól, ezt a város odaadja a CYEB-nek, mely cserébe egy nagyobb, a strand felé eső területet ad az önkormányzatnak. A civilek viszont több szempontból is nehezményezték a csereberét; egyrészt épp azon a bizonyos murvás úton lehet rákanyarodni az EuroVelo6 bicikliútra, másrészt az telkek értékbecslésével sem értettek egyet.

A volt kaszinó épülete

Google Maps

Az önkormányzati értékbecslő által megadott négyzetméterárak ugyanis köszönőviszonyban sincsenek a piaci árakkal, ráadásul a csere során keletkezett egy értékkülönbözet is; a városnak 7,28 millió forintot kellett volna megfizetnie a CYEB-nek, a cég azonban erről „támogatási jogcímen” lemondott.

„Építünk egy betonutat, ami levezet az bicikliúthoz, és a strandhoz is viszünk egy másik lehajtót. Mindezt saját költségen fejlesztjük, ahogy a gátat is, amit egészen a Dunakanyar körútig kihúzunk” magyarázza Szebeni Márton, a CYEB ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: semmi ráhatásuk nem volt az önkormányzati értékbecslésre. „Mi 50 ezerért vettük a telek négyzetméterét az előző tulajdonostól, ezt a TESZ-eseknek (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) is meg akartam mutatni, de nem szerették volna megnézni.”

„Nem a beruházás részleteiről akartunk beszélni, hanem elmagyarázni, hogy mi a problémánk. Nem Szebenivel van bajunk, hanem a városvezetéssel, akik megengedték, hogy egy olyan beruházás induljon, mely jelentősen átformálja az adott terület képét anélkül, hogy ezt egy kidolgozott koncepció támogatná” – ezt már Helyes Imre, a TESZ vezetője nyilatkozta lapunknak.

A civilek 2016-ban a közösségi tervezés során abban állapodtak meg, hogy rekreációs helyszínné formálják a Postás-strandot, ebbe pedig nem fér bele egy irodaház. Az irodaház-fejlesztés ellen a Védegylettel együtt aláírásokat gyűjtő Civil Kotta aktivistája, Szulovszky István azt mondja, az önkormányzat eddig alig valósított meg valamit az elképzelésekből, csak öltözőt, zuhanyzót és egy strandröplabda-pályát alakítottak ki.

A kaszinós telek helyzete a Duna-parthoz képest

Google Maps

Az önkormányzat szerint viszont nincs ebben semmi szokatlan, hiszen az egyes területeken mindig az adott évi költségvetés függvényében tudnak haladni. „A szabadstrand létesítésével kapcsolatos fejlesztések megtörténtek, fásítottunk és gyepesítettünk is. Az önkormányzat fitneszparkot is szeretne létrehozni a játszótér mellett, erre pályázatot nyújtott be a minisztériumba” – mondta Solymosi Heléna, az önkormányzat szóvivője.

A Szentendrén jellemzően aktív civilek régóta feszült viszonyban vannak a városvezetéssel (a testületben kétharmados többsége van a Fidesz–KDNP-frakciónak), mely részben Szentendre számos védendő értékének, másrészt a város eladósodottságának köszönhető. A beruházó ebben a folytatásos teleregényben kapott szerepet, ráadásul egy balul elsült fejlesztési kísérlet után.

A civilek viszont nem értik az önkormányzatot, hogyan szavazhatott ezek után bizalmat a CYEB-nek az irodaház-építésre. Az aktivisták szerint érdekes egybeesés, hogy a Makovecz-telek korábbi tulajdonosának lakópark-fejlesztési terveit blokkolta az önkormányzat. „A Duna mederkezelési tervére hivatkozva akadályozták meg az építést, ez a szabályozás azonban a mai napig nem készült el” – magyarázza Szulovszky István. A hároméves építési tilalmat az akkori tulajdonos nem tudta kivárni, eladta a telket a CYEB-nek.

Az önkormányzat viszont azt mondja, nincs ebben semmi furmány: „Ezen a területen az építészi szabályozás korrekciója az árvízi érintettség szempontjából legkritikusabb lakórendeltetés korlátozását jelenti. Az új beruházás irodaépület kialakítását célozza, ami a korábbi szabályozás szerint is megvalósulhatott volna” – mondta Solymosi Heléna.

A mai napig szívesen "kaszinóznak" itt a helyiek

Kiss-Kuntler Árpád

Szebeni pedig azt mondja, ők sosem akartak lakóparkot építeni, nem miattuk blokkolta az önkormányzat az előző vevő beruházást. „Kinőttük az irodánkat, nekünk kell egy új, 1000 négyzetméteres, és a 4000 nm-es épület további 1000 négyzetméterére már most bejelentkeztek a bérlők. Mivel a hároméves változtatási tilalomnak csaknem a fele letelt, alig több mint másfél év múlva húzhatnánk is fel a 11 ezer négyzetméteres lakóparkunkat. De nem ez a célunk.”

Az építési szabályzat viszont a civilek szerint kifejezetten aggályosan módosul. A szabadidős zöldterület mellett az eddigi 20 százalékos beépíthetőséget 30-ra, a lehetséges átlagos épületmagasság pedig 7,5 méterről 10,5-re nő. Mivel a zöldterületről egy letörés vezet a strandhoz, az irodaház a fürdőzők felől nézve „toronyháznak” hathat. „Partikuláris érdekeket szolgának ezzel, ilyen egyszerű” – szögezi le Helyes Imre. Az önkormányzat viszont azt mondja, ők csak összefésülték a két magántelek paramétereit; az egyiken 20 százalékos beépíthetőség mellett alagsor+3 szintet, a másikon 40 százalékos beépíthetőség mellett alagsor+4 szintet lehetett volna építeni.

A szabadstrand 2016-ban

Kiss-Kuntler Árpád

Az irodaházba a CYEB egy éttermet is tervez, amit nemcsak az irodisták használhatnának – a civilek viszont többször is hangsúlyozták, hogy amit az irodaházon kívül a legkevésbé szeretnének ott látni, az éppen egy vendéglátóipari egység. Míg az aktivisták a beruházást továbbra is úgy értékelik, mint egy elszalasztott lehetőséget arra, hogy valami egységes arculatot kapjon a Duna -orzóra vezető út, az önkormányzat szerint az irodaház „városszerkezetileg racionális pozícióba” kerül úgy, hogy még a közösségi tér is bővül. 

Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdésünkre Virág László, a DMRV Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta: a szabadstrand feletti csatornanyílásból nagy mennyiségű csapadék esetén kb. tízszeres hígítású szennyvízzel kevert csapadékvíz kerül a Dunába - így akadályozzák meg, hogy ne történjen kiöntés a belvárosban.