Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Túlárazott töltés most, viharos lakógyűlések később – német példák és előrejelzések szerint az e-autók feltankolása nem ígérkezik egyszerűnek.
Az áramszolgáltatók aligha kerülhetik el a hálózatok bővítését, de ez eurómilliárdokba kerül, és nem akarnak többet beruházni a kelleténél. Az egyik terv tehát az, hogy szabályozzák a töltést. A megoldás hasonlít arra, ahogyan a villanybojlerek fogyasztását vezérlik, hogy akkor kapjanak áramot, amikor több áll rendelkezésre. Az „éjszakai áram” az autók esetében kissé másképp működne. A kocsi gazdája a töltőberendezés tudtára adja, mikortól szeretné újra használni a járgányt, és az áramszolgáltató vállalja, hogy addigra mindenképp föl lesz töltve az akku. Ehhez számítógépesen ütemezik, melyik autó mikor mennyi áramot vehet fel. Azt azonban egyelőre senki se tudta felmérni, hogy az ilyen módszerek pár év múlva milyen mértékben tehermentesítik a hálózatot.
Egy kisebb kísérlet mindenesetre biztató eredménnyel járt a takarékosságukról ismert sváboknál. Igaz, a vizsgálat nappal történt. Egy kisváros, Buchloe pályaudvarán 14 ingázónak e-autót adtak kölcsön. Ők minden nap megadták, másnap reggel mikor érkeznek, és este mikor indulnak haza. A töltést szabályozó algoritmus azt is figyelembe vette, mikor süt a nap, így a szabályozott töltéssel állítólag 40 százalékkal több kedvező napenergiát használhattak föl ahhoz képest, mintha csak bedugták volna a kocsikat a konnektorba.
A sváb kísérletben a töltőoszlopba építették a szabályozást. Egy berlini startup, az Ubitricity a töltőkábelt okosítja fel. Az abba épített szerkezetek közé tartozik egy hitelesített kis villanyóra is. Így egyúttal az elszámolást is megoldanák, nem kell alkudozni a lakóközösséggel a garázs áramfogyasztásának megosztásáról. Sőt, ha valaki az otthoni garázsban tölti fel a szolgálati autóját, akkor nem ő fizet érte, hanem a cég számlájára megy a fogyasztás.
Mindez nem teljesen a jövő zenéje. Egyes német áramszolgáltatók már most is felkínálják, hogy kedvezőbb tarifát számítanak fel, ha az e-autó tulajdonosa hozzájárul a töltés távvezérléséhez. Ezt egyelőre kevesen vállalják, mert a megtakarítás nem számottevő, különösen azoknak a szemében, akik megengedhetnek maguknak egy rendes e-autót. Az energiaszolgáltató szakma szövetségének ügyvezetője, Stefan Kapferer azonban már most lobbizik: azt szeretné, ha előbb-utóbb feljogosítanák a villamosműveket, hogy szükség esetén szabályozhassák a töltést.
Viharok várhatóak a társasházi közgyűléseken is, ha arról lesz szó, megszavazzák-e a pénzt a saját hálózatuk bővítésére. Német árak mellett egy tízlakásos házban 20 ezer eurót is elvihet pusztán az alapvezeték korszerűsítése – magyarázta a német ingatlankezelők szövetségének ügyvezetője, Martin Kaßler. Meglehet, egy darabig papíron marad az EU új épülethatékonysági irányelvének az a passzusa, amely az új és a felújított épületeknél előírja, hogy az e-autók kedvéért legalább a kábelezés előkészítését el kell végezni.
Csekély vigasz, hogy legalább a nyilvános töltőoszlopok száma szépen nő. Immár 16 ezer van belőlük. Igaz, csak 12 százalékuk gyorstöltő, a többinél több órát kellene szánni a teljes feltöltésre. Mindenesetre Németországban ezzel – átlagosan, de nagy regionális különbségekkel – tíz elektromos vagy hibridautóra jut egy nyilvános töltő, ami megfelel az EU ajánlásának.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.