A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádirata szerint T. Csaba és társai a 2007. évtől a 2015. évig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

A Fővárosi Főügyészség által csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege, hogy T. Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet folytatnak.

T. Csaba vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, amelyet színlelt értékpapírvásárlásokkal lepleznek.

A Takarékszövetkezet vezetője cserébe vállalta, hogy esetenként a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.

A megállapodása alapján a Quaestor-csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és T.  Csaba IV. rendű vádlottak úgy döntöttek, hogy egy, a T. Csaba által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkét emel. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.

Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapírvásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor-csoport gazdasági vezetője is.

A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel – közölték.

A Fővárosi Főügyészség csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.

A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.