Miközben hűsítő medencét, sport- és gyerekprogramokat kínál a nyári szünetre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels, Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényeket. (Majd a 325 forintos euróra reagálva megjegyezte, nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek.) A tervezetben egyebek között szerepel, hogy 2020-tól 18-ról 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája. A szakma, elsősorban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége évek óta lobbizott már ezért. Legutóbbi, márciusi közgyűlésén ígéretet is kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, Guller Zoltántól, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) sikeres bevezetése esetén szóba jöhet az áfacsökkentés. Ehhez a fedezetet az NTAK felállításából származó költségvetési bevételek növekedése adná. A központ jövő januártól működik élesben, ekkortól változik az adókulcs is.

Szálláshely-szolgáltatásnak számít például maga a szállás mellett

• a szoba árába foglalt kötelező reggeli,
• az üdvözlőital,
• a fürdőköpeny-használat,
• a szálláshely saját medencéjének, szaunájának használata,
• a fogyasztás a minibárból,
• a telefonhasználat,
• a masszás,
• a fodrász.

Az ezek után fizetendő adó mértéke 2003-ban még 12 százalék volt, ezt emelték előbb 15, majd 20 százalékra, 2009-ben lett 18, 2020-tól pedig 5 százalék lesz. Ezzel együtt a panziósoknak bevételük 4 százalékát vissza kell fizetniük az államkasszába turisztikai fejlesztési hozzájárulás címén. Tehát valójában 18-ról nem 5, hanem 9 százalékra változik az áfa kulcsa.

Itt van a kutya elásva

a szállásadók szerint. Hiába a csökkenés, ha közben újabb terhet kapnak a nyakukba. „Nem nagy matek kiszámolni, hogy mennyi marad a végén, nem sok” – mondták.

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

A legnagyobb magyarországi ingatlanportálon megnéztük, hány panziósnak lett már elege, és döntött úgy, hogy inkább eladja a szálláshelyét. 1134 találatot kaptunk az eladó hotelre, panzióra keresve. Ez a szám azért meglepő, mert a KSH adatai szerint idén májusban a kempingtől a szállodáig összesen 2608 szálláshely működött az országban. Vagyis nagyjából minden második nyaralóhelytől szabadulna a tulajdonosa. Ráadásul nem isten háta mögötti, lepukkant családi panziókat kínálnak csak, hanem menő wellnesshoteleket is.

Egy zalakarosi négycsillagos hotelért például több mint 1 milliárd forintot kérnek. A tulajdonos, Lakatos Tamás ingatlanbefektetőként 2012-ben, a vendéglátóipar válságának idején, felszámolásból jutott hozzá az épülethez, több százmilliót költött rá, négy éve nyereségesen, sokszor teltházzal üzemelteti, most mégis megválna tőle. A hvg.hu-nak azt mondta, a régióban mindenki küzd, nagy a munkaerőhiány, sokan, főleg szakképzett fiatalok a magasabb bér reményében külföldre mentek dolgozni. „A szálloda családi vállalkozásként működik, testvérem felel az étteremért, én az értékesítésért. Rendszeresen be kell állnunk akár a recepciós pultba, akár az étterembe felszolgálni" – sorolta. Szerinte ez az ágazat igazi problémája, nem az áfacsökkentés, ettől függetlenül örül neki, ha megvalósul, mert segítséget, könnyítést hozhat az ágazatnak.

Hiszem, ha látom

– tette azért hozzá.

Bunna Erika adószakértő arra számít, hogy ha életbe lép az új szabályozás, kevesebbet kell majd fizetni például egy félpanziós ajánlatért, hacsak nem „nyelik le” a különbözetet a kereskedők. Volt már erre példa: a vendéglátósok például bérekre és az elmaradt fejlesztésekre fordították a „megspórolt” áfát, még a korábban létezett Nemzetgazdasági Minisztérium is beismerte, hogy drágultak az éttermek, hiába az áfacsökkentés.

A turisztikai fejlesztési hozzájárulással azonban nem lehet „trükközni”, Bunna Erika szerint ezt nem lehet a fogyasztóra áthárítani, a számlában nem szerepelhet, a szállodának ez egy plusz költség. Turisztikai fejlesztési hozzájárulást a 2018. január 1-jétől 5 százalékra levitt vendéglátóipari áfa után is fizetni kell. A kormány megfogalmazása szerint most csak kibővítik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások körét azzal, hogy 2020-tól a nyaralóhely-tulajdonosoknak is csengetniük kell.

Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk,

1. évente mekkora bevételre számítanak a kibővített turisztikai hozzájárulásból,
2. mire költik az így befolyt pénzt.

Nem kaptunk választ.

Mészáros Lőrinc örülhet

A szállodaláncok közül remek évet zárt a Mészáros-féle Hunguest Hotels Zrt.: az árbevétel az előző évi több mint másfélszeresére nőtt: 23,7 milliárd forint lett. Annak az egyébként tőzsdén jegyzett Konzumnak sincs oka panaszra, amelyik begyűrte maga alá nemcsak a Hunguest Hotelst, hanem a Balatontouristot is: 28,2 milliárdos nettó árbevétel mellett 6 milliárd forintos nyereséget ért el. A szerencsét ezúttal is a szállodalánc hozta meg a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó cégnek, az eredmény 90 százalékát ugyanis a Hunguest Hotels és a Balatontourist nevével fémjelzett turisztikai üzletág hozta.

Kerestük a Hunguest Hotelst és a Balatontouristot is, hogy megtudjuk, mit szólnak az áfacsökkentéshez, nem kaptunk választ. Korábban Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, a cégek versenyképességének új lendületet adhat az adóváltozás. Kiszámoltuk, hogy csak az új adótörvényen 2 milliárdot nyer a Hunguest Hotels, 2,5 milliárdot pedig a Konzum, ha marad a mostani forgalom, és a cég nem csökkent árat.

Magyarország legismertebb és legnagyobb befolyású üzletemberének, a miniszterelnök barátjának a Balatontouriston és a Hunguesten túl is vannak szálláshelyei, például a Balatonnál, övé

• a badacsonyörsi Balaton Kemping és Vendégház,
• a balatonalmádi Yacht Kemping tulajdonjoga,
• egy 6,4 hektáros terület Almádi központjában,
• a felújításra váró, part menti Balaton Szálló Keszthelyen,
• a balatonakarattyai egykori nudista strand,
• a Piroska kemping 3 hektáros területe.

Ezekre a helyekre nemcsak a kedvező adóváltozásoknak köszönhetően hullik majd a pénzeső, hanem például a Balaton fejlesztését célzó programnak is: részben uniós forrásból

• 5 milliárd forint jut kempingfejlesztésre,
• 17 milliárd „tematikus élménypark” kialakítására,
• 8 milliárd pedig „integrált termék- és szolgáltatásfejlesztésre”.

Hasonlóan nagy összegekből újulhatnak meg a kikötők és a hajópark, továbbá tízmilliárdos nagyságrendben költenek a közlekedés fejlesztésére is. A milliárdos Mészáros Lőrinc fémjelezte Konzum csoporthoz tartozó Appeninn Vagyonkezelő Holding ingatlanállománya sem véletlenül értékelődött fel a könyv szerinti értékéhez képest, ez a tőzsdei cég vette meg ugyanis tavaly nyáron a balatonvilágosi Club Aliga többségi részesedését, a Balaton-parti 37 hektáros területhez pedig nemcsak egy 10 hektáros állami földterület vagyonkezelési joga társul, a volt pártüdülőnek kikötője is van. A holdingba tavaly nyáron a kormányfői vő, Tiborcz István cége, a BDPST is bevásárolta magát.

Ezen felül további 300 milliárd forintot ad a kormány a kiemelt térségek – köztük a Balaton – turizmusának fejlesztésére, ez lesz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eddigi legnagyobb dobásának számító Kisfaludy turisztikai program. Az eredeti koncepció szerint ez javarészt a panziók és szállodák fejlesztésére irányul, de jelentős összegeket lehet elnyerni fürdők, akvaparkok, turisztikai látványosságok és műemlékek fenntartására is.

A támogatásból – természetesen – nem maradhatnak ki a kormányközeli oligarchák, illetve a hozzájuk közel állók sem: itt nem a Balatont behálózó Tiborcz és Mészáros nyerte a legnagyobbat, hanem olyan vállalkozók, akiknek eddig többé-kevésbé sikerült háttérben maradniuk: Szepesi Richárd és Szabadics Zoltán. Előbbi 100 szobás szállodát épít Tokajban, utóbbi hullámvasutat húz fel Zalaszaboron – állami pénzen. Valamivel több mint 2,5 milliárd azért jutott a Minerva Ingatlanbefektetési Alapnak is, az ezt kezelő tőkealap hozta létre a Metis magántőkealapot, amelyik be is vásárolt az MKB Bankba, ahol szintén Mészáros Lőrinc az úr.

Az állami milliárdokból jutott arra is, hogy az ország leggazdagabb embere, Csányi Sándor vezette OTP Bank bővíthesse balatonszemesi szállodáját. Az OTP-vezér neve felbukkan annál a tihanyi kastélyszállónál is, amelynek építésére 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az a CDHT Hotel Projekt Kft., amely Garancsi István, Hernádi Zsolt és Csányi Sándor közös érdekeltsége.