szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Európai viszonylatban is kiemelkedő a magyar cégek optimizmusa. Az európai országokban óriási különbségek vannak a gazdaság megítélését illetően: van, ahol a vállalkozók 87 százaléka úgy érzi, már elindult a recesszió, míg máshol az emberek többsége elképzelhetetlennek tart egy újabb válságot.

Közzétette Európai Fizetési Jelentését, az EPR-t (European Payment Report) az Intrum követeléskezelési szolgáltató. „A felmérés jól mutatja, hogy az európai piac integrációja még távolról sem nevezhető teljesnek” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az egyes államokban a vállalkozók egészen eltérő válaszokat adnak, amikor arról kérdezzük őket, hogyan látják a gazdaság helyzetét és saját kilátásaikat.”

A leglátványosabb különbségeket a recesszió esélyével kapcsolatban tapasztalták az elemzők. A nemzetgazdaság állapotának megítélése idén messze Görögországban a legrosszabb, itt a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP növekedése tavaly 1,9 százalékos volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést. A spektrum másik végén találjuk Ausztriát, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék szerint még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra.

A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a 2018-as EPR eredményeihez képest jelentősen javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók 7 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon visszaesés tapasztalható. 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék pedig belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra. Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék). Csehország azonban némiképp kilóg a visegrádi négyek közül: itt csak 9 százalék nevezhető optimistának, a nagy többség szerint legfeljebb öt éven belül a gazdaság zsugorodásával kell számolni.

29 országban (az EU tagállamai mellett Norvégiában, Svájcban, Szerbiában és Boszniában), több ezer vállalkozó és cégvezető részvételével készült felmérés során elsősorban kintlévőségekkel kapcsolatos ügyekre kérdeztek rá az Intrum elemzői, de a kutatás kiterjedt arra is, milyen gazdasági trendeket érzékelnek a vállalkozások, és mennyire optimisták a gazdaság alakulásával kapcsolatban.

„A felmérés jól mutatja, hogy az európai piac integrációja még távolról sem nevezhető teljesnek” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az egyes államokban a vállalkozók egészen eltérő válaszokat adnak, amikor arról kérdezzük őket, hogyan látják a gazdaság helyzetét és saját kilátásaikat”.
A leglátványosabb különbségeket a recesszió esélyével kapcsolatban tapasztalták az elemzők. A nemzetgazdaság állapotának megítélése idén messze Görögországban a legrosszabb, itt a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP növekedése tavaly 1,9 százalékos volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést.
A spektrum másik végén találjuk Ausztriát, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék szerint még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra.
Visegrádi optimizmus?
A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a tavalyi EPR eredményeihez képest jelentősen javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók 7 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban visszaesés tapasztalható. 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék pedig belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra. Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék). „A felmérés jól mutatja, hogy az európai piac integrációja még távolról sem nevezhető teljesnek” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az egyes államokban a vállalkozók egészen eltérő válaszokat adnak, amikor arról kérdezzük őket, hogyan látják a gazdaság helyzetét és saját kilátásaikat”. A leglátványosabb különbségeket a recesszió esélyével kapcsolatban tapasztalták az elemzők. A nemzetgazdaság állapotának megítélése idén messze Görögországban a legrosszabb, itt a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP növekedése tavaly 1,9 százalékos volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést.A spektrum másik végén találjuk Ausztriát, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék szerint még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra. Visegrádi optimizmus?A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a tavalyi EPR eredményeihez képest jelentősen javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók 7 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban visszaesés tapasztalható. 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék pedig belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra. Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék).
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!