Az élelmiszeripari óriás három pont mentén próbálja elérni a kitűzött célt – írta a Forbes.hu. Több olyan terméket bocsátana piacra, amelyek az átlagnál kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Ez a cég szerint egyébként üzletileg is jó stratégia, mert az efféle termékeket a vásárlók is egyre gyakrabban keresik.

Továbbá szorosabbra fűzi kapcsolatát a gazdákkal a földek helyreállítását és az üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását célzó közös programjaiban. Ezek része a tej és tejtermék ellátási láncának a fejlesztése is. Végül 100 százalékban megújuló villamosenergiára állnának át, ami egyébként most csak a Nestlé gyárainak egyharmadára igaz.

Ezen túl fejleszteni szeretnék a logisztikai eljárásokat is, hogy kevesebb üzemanyagot égessenek el a cég szállítójárművei. A cég szerint egyébként a Nestlé 100 legnagyobb disztribúciós központjában az elmúlt négy évben közel 40 százalékkal csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A párizsi klímaegyezmény lényege, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A Nestlé vállalása dicséretes, más területeken viszont most is viták folynak a cég tevékenységéről. Tavaly a The Guardian írta meg, hogy a kanadai őslakók által lakott településekről a cégcsoport folyamatosan szivattyúzza el az ivóvizet, a helyieknek már kilométerekre kell járniuk, hogy ivóvízhez jussanak. A vállalat kritikusai szerint a végső cél az lehet, hogy az ivóvíz legyen a Nestlé legfontosabb terméke, ezt pedig a volt vezérigazgató, Peter Brabeck-Letmathe azon szavaival támasztják alá, melyek szerint a vízhez való jogot szabályozni kellene, mert ez is csak egy táplálék a sok közül, és mint ilyen, pénzben mérhető értéke van – emlékeztetett a Forbes.hu.