Időzített bomba a panelek elektromos hálózata

Időzített bomba a panelek elektromos hálózata

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A lakástüzek harmadát az elavult villamossági rendszerek okozzák, a biztosítások egy része már nem is vállal kockázatot olyan lakásra, ahol nem korszerűsítették az elektromos hálózatot. A több százezer forintos költséggel járó felújításra, főként az évtizedek óta panelekben élő nyugdíjasoknak nincs pénzük.

Vészjelzést adott a Facebookon egy hódmezővásárhelyi, miután egy helyi panellakásban tűz ütött ki pár nappal ezelőtt. A tüzet valószínűleg az elektromos hálózat elöregedése okozta, bár hivatalosan még nem zárult le a vizsgálat. A vészjelzés éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a panellakásokban a 30-40 évvel ezelőtt beépített alumíniumvezetékek futnak, de sem a konnektorok és sokszor a biztosító szekrény sem felel már meg a biztonsági előírásoknak.

A félmillió panellakás harmada a fővárosban épült, de tucatjával húzták fel a „gyorslakásokat” kisebb településeken is, a nagyobb városokban pedig az ott élők ötöde-harmada él házgyári lakásokban. Azt az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság is több ízben hangsúlyozta, hogy a panellakásokban keletkezett tüzek legalább harmadát a villamossági hálózat elöregedése idézi elő.

©

Hódmezővásárhelyen a múlt héten egy albérletben élő kisgyermekes családnál gyulladt ki a konnektor, miután egy elektromos fűtőtestet kapcsoltak be a hirtelen hidegre forduló idő miatt. A fűtőtest levágta a biztosítékot, amikor a konnektorból kihúzták a csatlakozót, visszakapcsolták a biztosító berendezést, de ekkor már lángra is kapott a szekrény mögötti konnektor. A lakás teljesen kiégett, és a szomszédokat is elborította a füst és a korom. Egy helyi civil szervezet gyűjtést indított, a város pedig egy bérlakásba költöztette a fedél nélkül maradt kétgyermekes családot. Ezután adtak le vészjelzést a helyiek a Facebookon, hogy aki teheti, nézesse át az elektromos hálózatát.

Egy vásárhelyi villanyszereléssel foglalkozó szakembernek rossz tapasztalatai vannak, Garamvölgyi Gábor szerint az elmúlt évtizedekben legfeljebb addig jutottak el a lakástulajdonosok, hogy az elosztókat felújítják. Ezzel a néhány tízezer forintos költséggel járó „javítással” több kisebb áramkört alakíthatnak ki, amellyel lényegesen csökkenthet a terhelés. A szakember szerint azonban a dugaljakat is ellenőrizni kellene, ezzel már jóval kevesebben foglalkoznak, pedig azok egymásra vannak felfűzve, így egy konnektor akkor is terhelésnek van kitéve adott esetben, ha nem használják, csak a sorban utána következőt. Ez utóbbi legfeljebb pár ezer forintos költséget jelent. A teljes biztonságot a régi típusú, kétszeresen szigetelt aluvezetékek cseréje jelentené, de ennek az ára közelíti a félmillió forintot, még akkor is, ha nem a betonfalat vésik, hanem kívül, tokban vezetik el.

Képünk illusztráció
©

A tűzvédelmi előírások elsősorban az építkezések, illetve a társasházak vonatkozásában szigorodtak: például a magasabb épületek szigetelését a tűz terjedését gátló kőzetgyapot felhasználásával kell elvégezni a polisztirol helyett, ez persze negyven-ötven százalékkal is megnöveli a költségeket. A társasházaknál pedig a tűzvédelmi szabályok szigorodnak folyamatosan, a közös célú berendezések ellenőrzését is előírják. A lakások tulajdonosainak maguknak kell gondoskodniuk a biztonságukról, már ha van erre pénzük.

Az elektromos hálózatra nem is köthető biztosítás, egy esetleges tűz esetén csak azt térítheti meg a biztosító, amire átterjedt a tűz. A biztosítók nem ritkán az elektromos hálózat állapotát is figyelembe veszik egy szerződés megkötésekor.

A félmillió panellakásban él a magyar lakosság tíz százaléka, a fiatal új lakásba költözők közül többen újítják fel a lakás berendezéseit. De nekik, akárcsak a harminc-negyven évvel ezelőtt beköltöző, ma már nyugdíjas lakóknak jelentene segítséget, ha az Otthon Melege program energiahatékonysági célú támogatásait, elektromos rendszerek felújítására is fel lehetne használni.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Hozzászólások