Újabb helyen jelent meg a madárinfluenza, milliárdos károktól félnek a termelők

Újabb helyen jelent meg a madárinfluenza, milliárdos károktól félnek a termelők

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Sztojcsev Iván

Három napon belül a második gazdaságban azonosította a madárinfluenza kórokozóját a Nébih. Legalább 115 ezer kacsát és 53 ezer pulykát kell leölni, és még nem tudni, hol lesz a vége. A termelők attól tartanak, hogy sok ázsiai ország visszautasítja a magyar árukat, így azokat valahol az EU-ban kell eladni, nyomott áron.

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma január 14-én egy létavértesi kacsatartó gazdaságban – jelezte a hatóság. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a nagyjából 115 ezres állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

A gazdaság körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet. A betegség megjelenésében szerepük lehet a közeli tóra járó vadmadaraknak – írta a Nébih.

Két nappal korábban egy Komárom-Esztergom megyei pulykagazdaságban mutatták ki a madárinfluenzát, az országos főállatorvos az ország teljes területén elrendelte a baromfik zártan tartását. Egy héttel ez előtt Szlovákiában hullottak el madárinfluenzával fertőzött csirkék.

Akkor mindenkit megnyugtatott a Nébih:

a kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfitermékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.

Legutóbb 2016 végén jelent meg Magyarországon a madárinfluenza. 2017-ben húszmilliárd forintos kiesést okozott a fertőzés a baromfiágazatnak. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója, a Pulykaszövetség titkára azt mondta kérdésünkre:

ezúttal is komoly exportkárok fognak keletkezni, de a mostani madárinfluenza kevesebb kárt okozhat, mint a 2016-17-es.

A termelőknek volt idejük felkészülni: amikor Lengyelországban megjelent a vírus, már értesítették a tagságot, hogy ugyanaz a típusú betegség pusztít, mint néhány éve. Így a korábbi tapasztalatok alapján dolgozva, valamint a főállatorvosi határozatot követve próbálják minimalizálni a károkat. Nem segített viszont, hogy tél eleji enyhe időjárás miatt a madárvonulási időszakok összezavarodtak, a vadon élő madarak több időt töltöttek Magyarországon, így könnyebben átadják a tenyésztők állatainak a vírust – magyarázta.

Csorbai szerint a legnagyobb problémát az EU-n kívüli országok szabályai jelentik. A közösségen belül egyszerű a helyzet: kijelölik, hogy a madárinfluenzát elszenvedő gazdaságtól hány kilométeren belül lévő körből nem szabad eladni semmilyen terméket, az ezen kívülieket viszont nem tilthatják be. Az unión kívüli országokban viszont nem ilyen a szabályozás, ott nyugodtan mondhatják, hogy például egy Zala megyei szállítmányt sem vesznek át, ha Hajdú-Biharban egy gazdaságban beteg állatokat öltek le.

A Baromfi Terméktanácsnak arról nincs információja, hogy lenne olyan ország, ahol már most elutasítják a magyar termékek átvételét. Az azonban ilyen helyzetben megszokott, hogy több ázsiai országban nem fogadják el azokat a magyar termékeket, amelyeket a betegség kitörése előtti egy-két hétben készítettek el – magyarázta az igazgató. Ezeket ilyenkor lefagyasztva visszaküldik Magyarországra, annak a költségén, aki kiszállíttatta,

a visszaküldött terméket pedig – mivel az EU-ban nem tiltható be az egész ország összes élelmiszere, csak a problémás helyhez közeli – valahol az EU-n belül kell megpróbálni eladni.

Ez pedig azt is jelenti, hogy felesleg lesz a piacon, azaz csak nyomott árakkal mehet a kereskedelem.

Hozzászólások