szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben arról beszélt, van, ahol már "kopogtatott a baj" a koronavírus miatt. Konkrét segítséget azonban csak az MNB kínált fel, a kormány eddig nem. De milyen bajokra milyen orvosságok lehetségesek? Vállalkozókkal beszélgettünk.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

„A turizmusnak kampó”, „komoly munkanélküliség várható” – csak két mondat Orbán Viktortól az elmúlt egy hétből arról, milyen következményekkel járhat az, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag leállt az élet Európában, így Magyarországon is.

Üres étterem a Zrínyi utcában Budapesten 2020. március 16-án. Az új koronavírus-járvány miatt a főváros utcáin, közterein szinte nincsennek turisták és a helyi lakosok is jóval kevesebbet tartózkodnak a közterületeken
©
A helyzet ráadásul pillanatok alatt vált drámaivá: néhány héttel ezelőtt még leginkább attól tartottunk, hogy a kínai ipar leállása miatt ellátási zavar keletkezhet a hazai gyártóüzemekben, ma leginkább a szolgáltatások földbe állása miatt aggódhatunk. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a GDP csaknem kétharmadát adják az egyes szolgáltatási ágazatok a kereskedelemtől a vendéglátáson és a turizmuson át a szállításig. Az sem segíti a helyzetet, hogy ezekben az ágazatokban jellemzően kis- és közepes vállalkozások tevékenykednek, jellemzően kevés tőkével, kevés maradékkal a nehéz időkre.

Az érintett ágazatokban működő vállalkozókat, munkavállalókat kérdeztünk meg arról, hogyan látják esélyeiket a következő időszakban. Egy szépségipari vállalkozó arról beszélt, bezárta a helyét, ezzel lenullázódik a bevétele, miközben a rezsit fizetnie kell, ahogy az adókat és a vállalkozása telephelyére, illetve a lakására felvett hiteleket is.

Képünk illusztráció
©
Ő maga most azon gondolkozik, egyelőre nem fizeti be a törlesztőrészleteket, sem a katát, és abban reménykedik, hogy idővel ezeknek a fizetését fel is függesztik. Ha nem, akkor utólag fogja pótolni. Úgy kalkulál, a legjobb esetben is csak augusztusban tud kinyitni, de pontosan tudja, vendégei akkor még nem, legkorábban ősszel tudnak visszaérkezni – attól fél, hogy addigra éhen hal.

Egy egyéni vállalkozó ingatlanközvetítő is úgy számol, a következő időszakban semmilyen bevételt nem tud szerezni. Ő most azt látja lehetségesnek, hogy a lakbér fizetéséről egyezkedik a főbérlőjével, illetve próbálja fenntartani a kapcsolatot megbízóival és vevőivel. Mint mondta: „nem hagyom, hogy elfelejtsék, számíthatnak rám”.

Beszéltünk valakivel, aki vállalkozóként forgatásokon dolgozik – illetve dolgozna, hiszen már az őszi munkákat is lemondták, nemcsak a játékfilmekét, de az üzleti filmeket is, hiszen a megrendelő cégek spórolnak. Ő családjával a hitel és a legszükségesebb kiadások kifizetését vállalja.

Azoknak az életében is drasztikus lehet a változás, akik otthonról végzik a munkájukat. Egy fordítóként dolgozó kisgyerekes szülő arról beszélt, az óvoda bezárása miatt csökkentenie kell az elvállalt munkák számát, ami mindenképpen bevételkiesést jelent majd.

Egy szintén bevételkieséssel számoló családnak az okoz problémát, hogy egy tavalyi ingatlanügylet miatt idén a májusi adófizetési határidőre majdnem másfél millió forint szja-t kellene befizetniük. Ha most elesnek a bevételeiktől, ez komoly nehézséget okoz majd, ezért arra számítanak, hogy haladékot kapnak.

Nem kapott haladékot egy magáncég pr-munkatársa, akinek a zuhanó forgalom miatt mondtak fel, de az is az indokok között volt, hogy a járványra hivatkozva lemondták a nemzetközi vásárokat, ahol a társaság részt vett volna. Egy megszólalónk egy iskolai büfében dolgozik, és egyelőre nem tudja, az intézmények bezárása után fizetetlen vagy fizetett szabadság vár rá.

Osztályterem a bezárt nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskolában 2020. március 16-án. Az új koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében mától a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás
©
Egy másik olvasónk önkormányzati fenntartású munkahelye egyelőre biztonságban van, ám amikor azt vetette fel, hogy a gyerekei és saját biztonsága érdekében otthon maradna, azt a választ kapta, a saját szabadsága terhére teheti ezt, vagy kiírathatja magát táppénzre. Egy magáncégnél hasonló helyzetben félhavi fizetést ajánlottak fel egy alkalmazottnak.

Sajátos a háztartási alkalmazottként dolgozó, gyakran idős emberek esete, hiszen ők fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartoznak, tehát még akkor sem ajánlott, hogy eljárjanak otthonról, ha fizikailag ezt bírnák, és lenne is kereslet a munkájukra. Beszéltünk olyannal, akinek a megbízója addig is fizet, amíg nem dolgozik – ez valószínűleg a kisebbség.

A jegybank már lépett

A fenti példákból látszik: nagyon sokan, sokféle helyzetben szembesülnek bevételkieséssel, ők mind azokra a kormányzati lépésekre számítanak, amelyek valamilyen módon könnyíthetik számukra a következő hónapokat, megakadályozhatják, hogy akár családjuk, akár vállalkozásuk fizetésképtelenné váljon. Eddig egyedül a Magyar Nemzeti Bank tett ebbe az irányba lépéseket, amikor többek között arról rendelkezett, a Növekedési Hitelprogram keretében kiadott hitelek esetében törlesztési moratóriumot hirdet meg 2020 végéig. A jegybank egyúttal azt közölte: a kereskedelmi bankoktól is hasonló lépésre számít, ha pedig ezt nem teszik meg, a kormánytól vár ezzel kapcsolatban előírást.

Ez egyelőre várat magára, a kérdés, hogy meddig. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya az év végén 8300 milliárd forintot tett ki, a Portfolio számításai szerint a törlesztés kilenc hónapos felfüggesztése (nagyjából kétszázalékos kamatmarzzsal számolva) 150 milliárd forintos kiesést jelent a hazai bankszektor számára. Ez óriási összeg, ám ellenkező esetben megnőhet a kockázata annak, hogy a vállalkozások fizetésképtelenné válnak, ami a vészforgatókönyv alapján ezt megközelítő, 1,8 százalékos kockázati költséget jelenthet – írja a portál.

Az néhány napja derült ki, hogy a bankszektor a tavalyi évet 700 milliárd forintot közelítő profittal zárta, ennek jelentős része, kb 500 milliárd forint Magyarországon keletkezett. Vagyis a bankok elbírnák a hitelek átstrukturálását, kérdés, hogy az állam beszáll-e.

A kormány csak azt tudja, hol nem akar segíteni

A miniszterelnök hétfőn, napirend előtti felszólalásában is csak addig jutott, hogy újból elismerje, gyors lépésekre van szükség, hiszen „van, ahol a baj már kopogtatott”. Amit megtudhattunk:

  • Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével a következő napokban dolgozzák ki a vállalkozások védelmét biztosító tervet.
  • A költségvetést „minden szinten” át kell írni, ezért Varga Mihály pénzügyminiszter lesz a felelős.
  • Az intézményi és önkormányzati költségvetéseknél is újratervezésre van szükség.
  • A Magyar Nemzeti Bank elnökével is tárgyalnak, hogy a jegybank monetáris eszközökkel is segítse a túlélést.

Ez utóbbi egy ilyenről szintén rendelkezett: az elfogadható fedezeti kör kiszélesítésével – a 3600 milliárdot kitevő nagyvállalati hitelek bevonásával – végső soron több mint 2500 milliárd forinttal növelte meg a felhasználható likviditást. (Összehasonlításképpen: az NHP három körében 2800 milliárdnyi hitelt adott ki a jegybank, a 2020-as NHP+ esetében nagyjából 400 milliárdnál tart a kihelyezett hitelállomány.)

A kormányfő azonban a kormány részéről semmilyen konkrét intézkedést nem jelentett be, erre vonatkozó javaslatok csak az ellenzéki pártok részéről hangzottak el az Országgyűlés ülésén.

Például az, hogy az álláskeresési járadékot három hónap helyett újra kilenc hónapig fizesse az állam, vagy hogy a közszférában dolgozók, ám jelenleg munkájukat ellátni nem tudók számára az állam biztosítson valamiféle jövedelempótlást, amit Orbán azzal vert vissza, hogy „ha ki akarjuk fizetni a munkavállalókat, annak a vége megszorítás lesz”.

Ki akar itt megszorítást?

Hogy mire utalhatott a miniszterelnök? Arra, hogy a jövedelempótlásoknál valójában a reálgazdaságba közvetlenül nem visszaáramló támogatásokról lenne szó. Ez önmagában igaz, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánynak az uniós deficitszabályok tiszteletben tartása mellett is ezermilliárdos tartaléka van, ebből talán jutna egy ilyen lépésre. A megszorítás-elméletet ráadásul az sem támasztja alá, hogy az Európai Bizottság vélhetően rugalmasan fogja alkalmazni az adósságszabályt (azt az előírást, hogy az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát), illetve változtat azon a korábbi elvárásán is, hogy a kormány ezen felül a GDP egy százalékát tartalékolja válságosabb időkre – hiszen pont most van az az időszak, amikor ezt a tartalékot fel lehet használni.

Ez az összeg rendelkezésre is áll – erősítette meg az uniós pénzügyminiszterek hétfői tanácskozása után Varga Mihály, és emellett Brüsszel 37 milliárd eurós pénzügyi alapot is elkülönít a járvány következményeinek ellensúlyozására, emellett egy olyan beruházásösztönző intézkedést alakítanak ki. Egyelőre úgy tűnik, a kormány is beruházásokban gondolkodik, Orbán Viktor legalábbis azt mondta, ezek számára biztosítanak „pótlólagos forrásokat”.

Kérdés, hogy egy újabb hitel az előző törlesztésének felfüggesztése mellett mire lehet elég. A vállalkozások arra számítanak, hogy az adófizetési kötelezettségeket is halaszthatják majd. A vállalati szféra részéről – az áfa nélkül – az idei költségvetés nagyjából 1200 milliárd forintnyi adóval számol, időarányosan a következő kilenc hónapban ez 900 milliárdot jelent. Ez óriási tétel, ám ha nincs segítség, ismét csak megnő a kockázata annak, hogy számtalan cég bedől, így megint csak elvész a bevétel.

Ha a kisvállalkozásokat nézzük: a katából a következő kilenc hónapra 144 milliárd lenne az előirányzat szerint az állam bevétele, kivából 66 milliárd. De megoldást jelenthet az is, ha például elengedik a turizmusfejlesztési hozzájárulást (az egész évre 35,9 milliárd a terv), esetleg valamiféle kedvezményt (akár célzott áfacsökkentést) határoznak meg.

Máshol sikerül?

Bár a magyar kormány – mint azt Orbán Viktor a múlt heti gazdasági évnyitón közölte – bármikor kész szembemenni az autópályán, talán érdemes azt is felidézni, az egyes európai országokban hogyan igyekeznek segíteni a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, legyen szó a bevételkiesés miatti likviditásproblémákról, vagy az alkalmazás nehézségeiről. A franciáknál munkanélküli segélyként fizeti az állam a kényszerszabadságot, Ausztriában és Portugáliában a bérköltségek harmadát átvállalja a kényszerszünetre a kormány, utóbbi helyen az egyéni vállalkozók adófizetési határidejét is halasztják. Szintén – három hónappal, július 1-jéig – kitolják az adófizetés határidejét Csehországban, a szerb nyugdíjasok a számlafizetésre kaptak haladékot, az olaszok a jelzáloghitelekre, több hasonló döntés született cseh és brit bankoknál is.

A német kormány is kitolja az adófizetés határidejét, és felülről nyitott hitelkeretet biztosít a cégek számára, hogy folytathassák a működést. A felülről nyitott keret már Magyarországon is szóba került – igaz, itt egyelőre az egészségügyi válsághelyzet kezelésére. A gazdasági válsághelyzet kezelésénél egyelőre nem.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Megjósolná Kína, hogyan fog terjedni a koronavírus

Megjósolná Kína, hogyan fog terjedni a koronavírus

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Koreai sámánista performansszal emlékeznek a Hableány áldozataira

Koreai sámánista performansszal emlékeznek a Hableány áldozataira