Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá néven felturbózott Növekedési Hitelprogramja kibővült igénybevételi lehetőséggel és meghosszabbított futamidővel lesz elérhető 2020. április 20-át követően. Az MNB a bankoknak nyújtott 4 százalékos kamattámogatással koronázta meg a programot, aminek köszönhetően az eddig köztudatban lévő fix 2,5 százalékos kamatszintnél is kedvezőbb árazáson tudnak majd a cégek hitelhez jutni. Mik a program feltételei? Kik, milyen hitelcélokra vehetik igénybe, és egyáltalán hol lehet majd hozzájutni? Erre ad válaszokat a Bankmonitor.hu összefoglalója.
A Növekedési Hitelprogramot először 2013-ban hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank, a program azóta több körben, változó feltételekkel állt a cégek, vállalkozások rendelkezésre. A gazdaságélénkítés eszközéül szolgáló Hajrá Növekedési Hitelprogramnak fontos szerepe lehet a satuféket fogó magyar gazdaság újraélesztésében. Az igénybevételi lehetőségek körét ezért a maximumra tekerték:
Az új meghirdetett program részletei teljességében még nem ismertek, de egy korábbi szabály nagy valószínűséggel változatlan marad majd: a finanszírozás célja a hiteligénylő vállalkozás működését kell, hogy szolgálja. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem támogatott például a programban a bérbeadási célú ingatlan megvásárlása. Amennyiben saját részre vásárolunk, vagy fejlesztünk telephelyet, akkor viszont már nyert ügyünk lehet.
A Bankmonitor kalkulátorának segítségével itt könnyen leellenőrizheti, hogy cége és hitelcélja NHP Hajrá kompatibilis-e:
Megnövelt futamidő
Nagy könnyebbséget fog jelenteni a mostani helyzetben visszaeső forgalmú, illetve a nagyobb méretbeli ugrást tervező vállalkozások számára a megnövelt futamidő lehetősége. A 10 évről 20 évre emelt maximális futamidőnek köszönhetően az éves tőke és kamatfizetési kötelezettség összege csökkenthető, illetve ugyanakkora törlesztővel magasabb hitelösszeg érhető el. Egy fontos dolgot azonban ki kell emelni: a 20 éves futamidő nem automatikusan jár az NHP Hajrában sem.
Egy hitel futamidejét több tényező határozza meg ugyanis. Beruházási hitelek esetében az első és legfontosabb a hitel által megvalósított beruházás, megvásárolt eszköz amortizációs ideje. Nem lehet hosszabb a futamidő, mint az adott eszköz amortizációs ideje, ezzel ugyanis a bank olyan helyzetbe kerülhetne, amikor az adott pillanatban fennálló hiteltartozás magasabb, mint a hitel biztosítékul is szolgáló eszköz értéke, azaz a fedezettség nem lenne biztosított.
A 20 éves futamidő a gyakorlatban tehát az ingatlan beruházásokra, fejlesztésekre lesz majd nagy valószínűséggel hozzáférhető.
Eddig még sosem látott kedvező kamatozás
Az akár 5-10-20 éves futamidőre adott, maximum 2,5 százalékon fixált kamatozás már önmagában jóval túlmutat minden piaci alapú lehetőségen, ilyen kamatszinten a változó kamatozású hitelek is jónak számítanak, ami persze magában hordozza a mindenkori fizetendő kamatnövekedés kockázatát.
Azzal, hogy az MNB a kihelyezett hitelekhez 4 százalékos kamattámogatást biztosít a bankok számára, a lehetőségek tárháza még jobban kitárul. Miért is? A Magyar Nemzeti Bank a Hitelprogram keretében ingyen biztosít a bankok számára forrást, azzal a kikötéssel, hogy azt a programban definiált hitelcélokra, legfeljebb fix 2,5 százalékon, minden egyéb felszámított költség nélkül, ugyanakkor saját kockázatukra adhatják tovább a vállalkozások számára.
A kihelyezett hiteleken realizált banki haszon így maximum 2,5 százalék. A 4 százalékos kamattámogatással azonban a bankok nyereségtartalma 2,5%+4%=6,5%-ra bővül. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a jobb ügyfelekért árversenybe kezdhessenek a bankok, saját profitjuk terhére és alámenjenek a 2,5 százaléknak.
Az árvesenyt legjobban úgy lehet megteremteni, ha időben párhuzamosan több banknál is elindítjuk cégünk hiteligényét, érzékeltetve mindenkivel, hogy több szereplős a kör.
A koronavírus válság science fictionja, hogy elméletben még az is bekövetkezhet, egy bank 3,5 százalékot engedve a saját hasznából (még így is 3 százalék marad a zsebében) -1 százalékos kamatozáson nyújt hitelt. Azaz azt az 1 százalék kamatot nem a vállalkozás fizeti a banknak, hanem fordítva: a bank fizet kamatot a vállalkozásnak a felvett hitel után.
Kik vetetik igénybe és hol?
Bár a részletek még nem teljesen ismertek, feltételezhető, hogy a részvételi feltételek a korábbi évekhez képest változatlanok maradtak, vagyis minden kkv számára nyitott a lehetőség, függetlenül attól, hogy a vállalkozás székhelye hol található. A vidéki vállalkozások mellett a Pest megyei székhelyű vállalkozások sincsenek szerencsére kizárva.
Lényeges viszont a vállalkozói múlt. Legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznie kell vállalkozásunknak ahhoz, hogy hitelt megkaphassunk. Több bank hozzáállása azonban ennél szigorúbb: nem egy pénzintézetnél feltétel a két teljes lezárt üzleti év.
Fontos értenünk, hogy a bankok a Növekedési Hitelt, ahogy a saját forrású hiteleiket is, saját kockázatra helyezik ki. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy attól függetlenül, hogy az adós fizeti-e a hiteltörlesztését vagy sem, a banknak kötelező visszafizetnie a kapott forrást az MNB felé. Ebből következik, hogy a cég hitelezhetősége szempontjából fontos a tiszta jogi háttér (pl.: nincs korábbi lejárt, fizetetlen tartozás, NAV végrehajtás a cégen), illetve a pozitív pénzügyi múlt (pozitív saját tőke, nyereséges gazdálkodás).
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.