A budapesti vállalkozások 93 százalékának okozott valamilyen mértékű kárt a járványhelyzet miatti leállás – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) végzett 21 különböző területen. A BKIK arra volt kíváncsi, hogy a fővárosi vállalkozásokra milyen hatással voltak a korlátozó intézkedések a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése óta.

Nagy Elek, a kamara elnöke a hvg.hu-val azt közölte, hogy a cégek 35 százaléka kényszerült arra, hogy tevékenységét teljesen vagy részlegesen beszüntesse. „Azonban ami még ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, az az, hogy a vállalkozások 16 százalékának már most elfogytak a tartalékai, és ez a szám már 60 százalékra emelkedhet 3 hónap múlva” – emelte ki.

A BKIK éppen ezért a járványgörbe laposodása nyomán szükségesnek látja a gazdaság újraindítását, „de természetesen egy ésszerű fokozatosság és a megfelelő biztonsági szabályozás szigorú betartása mellett”. Nagy Elek szerint nagyon fontos a belföldi kereslet élénkítése főként azokban a szektorokban, amelyeket a legjobban sújtott a válság, így a vendéglátásban, a turizmusban, a személyszállításban, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben, vagy a szépség-, egészségipar és a kultúra terén. A kamara egyetért azzal a vidéken bevezetett fokozatossággal, hogy először a szabadtéri tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz, a kerthelyiségekbe térhessenek vissza a fogyasztók, hiszen így lehet elkerülni a járvány berobbanásának kockázatát. A kereskedelmi egységekben, beltéri szolgáltatóknál pedig szükségesnek tartják az olyan biztonsági előírások betartatását, mint a kötelező maszkviselés, az egy helyiségben egyszerre tartózkodó ügyfelek száma, az emberek közötti távolság limitálása, vagy a gyakori fertőtlenítés. És egyelőre korlátozni kell a tömegrendezvényeket is.

A felvásárlási láz már a múlté, nyithatnak a boltok

Megkerestük Vámos Györgyöt, a kereskedelmi szövetség főtitkárát is, hogy ő mit gondol, mikor és milyen formában indulhatna újra az élet Budapesten. Azt válaszolta, hogy az óvatos nyitás híve, és szerinte ennek része kell legyen a boltnyitás is. Úgy látja, hogy össze kell hangolni a boltok, a szolgáltatások, a vendéglátás és az idegenforgalom újraindulását.

Vámos szerint égető gond, hogy a kijárási korlátozás miatt egyes boltok, könyv-, játék- vagy ruhaüzletek, gyakorlatilag boltzárra lettek ítélve, nulla bevételt könyvelhettek el.

Ez óriási kiesés, tehát pusztán üzleti oldalról égető a mielőbbi nyitás

– hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a kormány támogatási rendszere szerinte a gazdaság egészét tekintve segítséget jelentett, de a boltok helyzete eltér az átlagostól, ezért a támogatással is kisebb mértékben tudtak élni.

A főtitkár megemlítette azt is, hogy számos vállalkozó nem tudott megállapodni a bérleti díjak csökkentéséről a plázák tulajdonosaival, bevételük nem volt, az alkalmazottakat viszont ki kellett fizetni, ahogyan a bérleti díjat és a rezsit is. Szerinte a boltokat mindenképpen engedni kell, hogy a vidékiekhez hasonlóan kinyissanak. Azt azonban javasolja, hogy legyen kötelező az arcmaszk viselése, a távolságtartás, a fokozott higiéniai előírások betartása. És szerinte a 65 évesnél idősebbek vásárlási lehetőségét 3 óráról 2-re lehet csökkenteni, mert az erre vonatkozó döntést a kormány még a nagy rohamok idején hozta, „de a felvásárlási láz már a múlté, így csökkenthető 2 órára és hétvégén nincs rá szükség, elvégre javult a járványhelyzet, nem felfutó, hanem lefelé menő ágban vagyunk”.