Nagyon sok irodát és szállodát akartak átadni a következő egy-két évben. A tervek most borulnak, de nem csak az okoz bajt, ha leállnak építkezések: hirtelen rengeteg iroda maradhat üresen, ha elkészülnek a már folyamatban lévő projektek – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi ingatlanok piacáról szóló jelentéséből.

Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője arról beszélt a jelentést bemutató online sajtótájékoztatón, hogy a bármilyen sok szegmensre bontható a kereskedelmi ingatlanok piaca, gyakorlatilag egy sincs, ami könnyen megúszná a koronavírus miatti válságot.

• A budapesti plázákban 40-80 százalékos a forgalom-visszaesés, ez bezárásokat hozhat,
• az irodapiac is borult, a home office miatt sok cég, amely nagy irodaházakat bérel, már a bérleti díjról szóló szerződés megváltoztatását kezdeményezte,
• a hotelek forgalma a nulla közelébe esett,
• a legfurcsább helyzet az ipari logisztikáé: a járvány negatív hatásait érzi a szektor, de a sok online bevásárlás miatt megnőtt az igény a raktárhelyiségekre.

Pedig 2019-ben és 2020 első két hónapjában még minden szempontból kiemelkedő folyamatok voltak a szektorban. A kereslet egy év alatt 14 százalékkal nőtt, a kihasználatlansági ráta az irodapiacon (5,6), és az ipari-logisztikai piacon (1,9 százalék) egyaránt rekordalacsony volt, a plázák telítettségét 99 százalékosra mérték. Innen jött márciusban járvány okozta gazdasági sokk. A boltokban, plázákban, kereskedelmi ingatlanokban már most látszik a járvány rövid távú hatása, az már sokkal nehezebben előre jelezhető, hogy milyenek lesznek a hosszú távú hatások. De bármilyen nehéz is most előrejelzéseket adni, az azért valószínű, hogy a kereskedelmiingatlan-piacon az irodák és a szállodák piaca kapja a legnagyobb mélyütést.

Ezekben a hetekben annyi ember vonul home office-ba, ahányan korábban még soha, ez pedig alapjaiban változtathatja meg az irodahasználati szokásokat. Itt tetézi a bajokat az, hogy nagyon sok építkezés már tart, a következő 2-3 évre azt várják a szakmában, hogy 16 százalékkal nőhet meg a kapacitás, illetve további 12 százalék van előkészítés fázisában. Ezek közül minden bizonnyal lesz, aminek az építését leállítják, sokra már meg is kötötték a bérleti szerződést, de a kihasználatlan irodahelyiségek száma így is nőni fog.

2019 végén az irodaházak kihasználatlansági aránya 5,6 százalékos volt, az MNB szerint ez az arány 2020 végére 8 százalékosra is nőhet, ha a még elérhető területeket bérlő nélkül adják át.

Azt nem lehet most még megmondani, hogy hány vállalat lesz, ahol úgy döntenek a vezetők, hogy sokkal több ember dolgozhat otthonról a járvány után is, és így még az irodabérlés költségein is spórolnak.

Ami a szállodákat illeti, a következő három évben 8800 szállodai szobával lehet több az alapján, ahogy eddig terveztek, ez a meglévő kapacitás 16 százaléka. Itt is túlkínálat léphet fel a piacon. A szállodákban most 2-3 hónapig nincs semmi bevétel, ezeknek a finanszírozása a leginkább kockázatos, de azzal, hogy a kormány támogatja a turizmust, meg lehet úszni a legnagyobb bajt.

A plázákban is súlyosan a problémák. A HVG írt nemrég arról, hogy a plázák tulajdonosai sokszor ugyanúgy elkérik a bérleti díjat az üzlethelyiségek bérlőitől, mint korábban. Arra hivatkoznak, hogy kötelező zárva tartás nincs, de azt egyébként sem engedhetik meg maguknak, hogy ne kérjenek bérleti díjat, hiszen a saját költségeiket és hiteleiket is fizetniük kell valahogyan.

A kereskedelmi ingatlanokra egyre több hitelt vettek fel az elmúlt években, már 1200 milliárd forint fölött jár az összeg, ennek 84 százaléka devizahitel – hangzott el a sajtótájékoztatón. A legkevésbé az irodapiac finanszírozási kockázata nőtt, ez akkor változhat, ha sok cég áll át tartósan a home office-ra. A cégekre vonatkozó hiteltörlesztési moratóriummal eddig a leginkább a szállodaszektor élt.