Európában elsőként Olaszországban kezdett tombolni a koronavírus-járvány, azt pedig nem nagyon kell magyarázni, hogy az egyik legjobban szervezett bűnözői kör a kontinensen ebben az országban működik. A France24 összeállítása szerint a Cosa Nostra és a ‘Ndrangheta sokkal hosszabb távú stratégiákat készítettek a járvány alatt, mint amennyi időre más országok kormányai képesek előre tervezni. Két módon próbálnak igazán hosszú távon profitálni a járványból:

• áron alul felvásárolnak csődközelbe jutott cégeket,
• visszatérve a régi olasz hagyományhoz segélyt és kedvező hiteleket adnak a bajba került családoknak, amikor az állam képtelen ellátni a feladatát, így társadalmi támogatást szereznek maguknak, és átsegítik az ügyfeleiket az átmeneti likviditási zavaraikon.

Az Europol még a járvány első heteiben készített egy elemzést arról, hogy sokan próbálnak használhatatlan maszkokat és kézfertőtlenítőket eladni, arra is találtak példát, hogy fertőtlenítővásárlás volt a pénzmosás mögötti kamu történet. És természetesen sok csaló próbálta átverni adathalászattal azokat a cégeket is, amelyeknek egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk az online működésre. De ahogy egyre hosszabb ideje éltünk együtt a koronavírussal, úgy lehetett megérezni a járvány hatásait a feketepiac hagyományos terepein is.

AFP / Godong

Azokban az országokban, ahol hosszabb-rövidebb időre szigorú karanténszabályokat vezettek be, teljesen átalakultak a kábítószer-fogyasztási szokások. Erről a legnagyobb felmérést Nagy-Britanniában végezték, és a megállapításokon nem nagyon kell meglepődni: sokkal kevesebb partidrogot fogyasztottak a britek, a kokainpiac forgalma nagyjából a járvány előtti szint felére zuhant, de ketaminból és LSD-ből is sokkal kevesebb fogyott. Eközben azonban közel harmadával nőtt azoknak az aránya, akik az otthoni magányban inkább alkohollal ütik ki magukat, teljesen legálisan. Emellett a válaszadók 35 százaléka még a kijárási korlátozásra készülve felhalmozott gyógyszereket is, valószínűleg legalább részben illegális forrásból.

Fiona Measham, a University of Liverpool kábítószer-használati szokásokkal foglalkozó professzora szerint ennek nemcsak az a magyarázata, hogy tilos volt nagy tömegrendezvényeket tartani, hanem az is, hogy otthon az emberek nem annyira akarnak túlpörögni drogoktól, ráadásul amilyen stresszes a helyzet, inkább alkohollal nyugtatják magukat.

Problémát jelentett az is, hogy a határok lezárása miatt nehezebb volt bejuttatni a kábítószert több országba. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja szerint Észtországban például az egyik népszerű új partidrog fogyott el két hétre, amit eddig Oroszországból vittek át, Szlovákiában és Csehországban pedig heroinból volt szinte lehetetlen egy ideig újabb adaghoz jutni – így ehelyett sokan a rossz minőségű, kevert, bizonytalan helyről érkező drogokat választották. Ami pedig Magyarországot illeti: a Drogriporter nem reprezentatív felmérése szerint a legnagyobb változás az volt, hogy sokkal nehezebb lett beszerezni a kábítószereket.

AFP / Romain Longieras

De borult a keresleti oldal is: azok közül, akik olcsóbb kábítószert vettek, sokan prostitúcióból vagy koldulásból élnek, nekik a kijárási korlátozások alatt még annál is kevesebb pénzük lett, mint korábban. Normális esetben ez azt jelentené, hogy lejjebb megy az ilyen drogok ára – csakhogy a kábítószerekkel foglalkozó közgazdászok szerint a drogpiac rugalmatlannak számít, nem az ár megy lejjebb, hanem a kábítószerhasználók fordulnak még rosszabb minőségű szerekhez. Ghada Waly, az ENSZ kábítószerügyi szervezetének vezetője azt mondta erről:

a sérülékeny és marginalizálódott csoportok, fiatalok, nők és a szegények fizetik meg a világ drogproblémáinak árát.

Jelentősen átalakult az embercsempészet és az emberkereskedelem is. Az ENSZ emberi jogokért felelős szervezete, az OHCHR vizsgálta alaposabban ezt a témát. Mint írták, a határzárak valóban jók lehetnek a járvány lassítására, de az embercsempészek áldozatait még kiszolgáltatottabbá teszik. Az utazási korlátozások pedig sok embert rákényszerítenek arra, hogy illegálisan próbáljanak bejutni egy országba. Márpedig az ő számuk megugorhat: a Világbank úgy számol, hogy 40-60 millió ember süllyedhet extrém mélyszegénységbe a járvány miatt.

MTI / EPA / Christian Bruna

Az Interpol mindezt azzal egészítette ki: mivel a forgalom kisebb lett a járvány alatt, nehezebb lett elkerülni a rendőrök és határőrök figyelmét – vagy épp megvásárolni őket, tehetjük hozzá, ha már az Interpol kollegialitásból ezt nem említette. Az eredmény világos:

megnőtt a kereslet az embercsempészetre, miközben a kínálati oldalon nagyobb kockázatokat kell vállalni, logikus, hogy nőnek az árak és a kiszolgáltatottság.

És ismét ott vagyunk, hogy a leginkább kiszolgáltatottak járnak nagyon rosszul: az UNICEF felmérése szerint a korábbi járványok és gazdasági válságok alatt a szokásosnál nagyobbra nőtt a gyerekmunka aránya a világban, és nincs okunk feltételezni, hogy ez ne így lenne most is.

Kevés illegális munka érzékenyebb a koronavírusra, mint a prostitúció. A Global Network of Sex Work Projects a tavasszal 55 országban, közöttük Magyarországon végzett felmérést. Arra jutottak: sok szexmunkás elveszítette minden bevételét, az egyébként sem jó lakhatásuk is veszélybe került. Aki pedig mégis pénzt akart keresni – vagy rákényszerítették, hogy dolgozzon tovább –, az azzal szembesült, hogy a kereslet is visszaesett, arról nem is beszélve, hogy micsoda egészségügyi kockázatot vállaltak ezzel. Első ránézésre furcsa lehet, de Észak-Macedóniát említik jó példaként, ahol a szexmunkások érdekvédelmi szervezete gyűjtést indított, hogy a tagjainak élelmiszersegélyt tudjon osztani.

Képünk illusztráció

AFP / Michele Spatari

Még rosszabb a helyzet Európán kívül. Ndirangu Ngunjiri, a Nairobi Egyetem munkatársa fejlődő országok prostituáltjai között végzett kutatást, és úgy számolt, 89 százalék bevételei csökkentek kritikus szintre. Egy indiai felmérés pedig azt is megállapította: sok prostituált kénytelen magas kamatokra felvenni hitelt, gyakran akár uzsorásoktól.

A szervezett bűnözés lehúzza az államot is, gyakran a saját cégeikkel bejelentkeznek a segélyért, amikor az állam pénzt ad a bajba került szektoroknak

– állapította meg az ENSZ bűnügyekkel foglalkozó szervezete, a UNODC. De megpróbálnak benyomulni olyan területekre is, ahol addig nem voltak aktívak: Dél-Európában és Latin-Amerikában az élelmiszer-kereskedelemben, a logisztikában, a takarítási szolgáltatásoknál, és a temetkezési cégek között is megjelentek a szervezett bűnözéshez kapcsolható cégek.